Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1987-01-13
I ! » | J? - 5 - * Fokozottabban jelentkezik az a probléma is, hogy egyébként alkalmas fiatalok - a szakmai területen már elért eredményeikre, az ott élért jövedelmi színvonalra hivatkozva - nem vállalják a politikai apparátus bán'végzendő munkát. Nagymértékben beszűkült a kerületen belüli utánpótlási bázis A párttagságon belül is megfigyelhető a dolgozol létszámra jellemző struktúraváltozás: nő a pedagógusok és a szolgáltatás területén dolgozó párttagok aránya, csökken a fiatal munkások, valamint a kozgazdasági-műszaki felsőfokú végzettségek aránya. Sok esetben gondot okoz a pártapparátusból való visszavonulás méltányos feltételeinek megteremtése. A politikai iskolai végzettség megszervezese mellett nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani az állami iskolai végzettség növelésére is. ^ A társadalmi és tömegszervezetek káderhelyzete A kerületben tevékenykedő társadalmi- és tömegszervezetek irányító testületéi- így a HNF kerületi bizottsága, a KISZ kerületi bizottsága az Úttörőelnökség és a Szakmaközi Bizottság - a közelmúltban megújultak, a Vöröskereszt^ kerületi tisztségviselőinek újraválasztása pedig 1987-ben esedekes. Megállapítható, hogy káderállományuk általában alkalmasabba. ' vált feladatkörük érdemi ellátására, több a tennivágyo, elkötelezett káder soraikban. Alkalmasak választóik, delegálóik érdekeinek hatékony kepvisele téré, a döntések felelősségteljes meghozatalára. A kerületi PB, vagy PVB hatáskörébe tartozó tisztségviselők alkalmasak funkciójuk eredményes ellátására. 1./ A KISZ-ben 1983 óta 11 fős bizottság helyett 13 fős bizottság irányítja a kerületi ifjúsági mozgalmat. Megváltozott a testület összetétele a kisebb termelő egységek és a pedagógusréteg arányának, szerepük növeke^ A nagyobb követelmények fokozták a gondokat a káderpolitikái feladatok meg oldásában: nehezebbé vált megfelelő felkészültségű fiatalokat találni, csökkent a vállalási készség is. A káderképzésben előrelepest jelentett, néhány éves szünet után ismételten megindult 1984-ben a kerületi veze tőképző tanfolyam. Mindemellett a káderkérdések esetenként csak kompro misszumokkal voltak megoldhatóak: a minden szempontból megfelelő káderek, vagy szakmájukat nem hagyták el, vagy anyagi gondok miatt nem vállaltak az“apparátusban való dolgozást, illetve egyéb funkciók betöltését.Az 1986. évi választás során a kerületi bizottság 6 tagját a KISZ szervezetek delegálták, heten választás útján kerültek a bizottságba. A de]egálás lehetősége pozitív visszhangot váltott ki, az eltelt idő azon bán kevés az újonnan választott, illetve delegált bizottsági tagok munkájának - a káderkiválasztás e módjának - értékelésére. A KISZ Bízott ság jelenlegi összetétele biztosítja a fiatalok különböző rétegeinek megfelelő képviseletét: 2 fő középiskolai tanuló, 2 fő pedagógus, közvetlen irányítású területről 1 fő,üzemi területről 5 fo,az apparátus ból 3 fő tagja a bizottságnak. L. ~ ___-----------------. -----------------------------------__2a — V -________*_______._____, ____----------------------------------------------------------------"I
