Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1987-01-13
! j- 2 -I. A vezetők fel készültsége és alkalmassága, a káderhelyzet alakulása az egyes területeken A kerületi pártszervezetek káderhelyzete A kerületi pártszervezetek 587 választott tisztségviselőjének /alapszervezeti vezetőségi tagoktól a kerületi pártbizottság tagjaiig/ döntő többsége feladatainak ellátására alkalmas. Növekedett állami és politikai iskolai végzettségük, mozgalmi tapasztalatuk. A testületek kor- és foglalkozásbeli összetétele többnyire tükrözi az .irányított terület sajátosságait. A választott tisztségviselők közül 286 fő 1985-ben, vagy azóta újonnan választott, 301 fő egy, vagy több cikluson keresztül töltött be valamilyen funkciót. A tisztségviselők mintegy 50 %-os cserélődése megfelelő aránynak minősíthető: lehetővé teszi a kerületi pártszervezetekben a gazdag politikai tapasztalat ötvözését a megújulás iránti növekvő követelménnyel. A színvonalasabb káderállomány elsősorban a XIII. kongresszus előtti idő-—v szak elmélyült kádermunkájának, a korábbinál alaposabb és demokratikusabb káderkiválasztási gyakorlatnak köszönhető. Eredmények mellett kompromisszumokról, hiányosságokról is szólni kell. Több esetben nem a legalkalmasabb jelöltet választották vezető tisztségre, általában a vállalási készség hiánya miatt. Néhány alapszervezetnél a megválasztott titkár, - szándéka ellenére -, csak hosszas agitáció után vállalta a funkciót, és ez meg is látszik mozgalmi munkáján. Esetenként alkalmasság és végzettség szempontjából egyaránt megfelelő jelölt került vezető tisztségbe, de ismeretei a gyakorlati pártmunkáról hiányosak voltak. Ezen tervszerű beiskoláztatással igyekeztünk segíteni: a 10 napos, 6 hetes, 5 hónapos tanfolyamok, az 1 éves pártiskola megfelelő tudásanyagot ad. (A XIII. kongresszus óta 19 fő végzett 5 hónapos tanfolyamot, 4 fő pedig 1 éves pártiskolát). Az utóbbi években azonban a hosszabb távú beiskolázás lehetőségével egyre kevésbé tudunk élni - elsősorban a jelöltek egzisztenciális ellenérdekeltsége miatt. 1./ A kerületi pártbizottság 62 %-a az 1985. évi választáskor lett a testület tagja . A cserélődés mértéke jelentős, de erre szükség volt a korábbinál érdemibb és aktívabb munkára képes testület létrehozása érdekében. A PB életkori, foglalkozásbeli arányai tükrözik kerületünk specifikumait. A választáskor hárman képviselték a pártbizottságban a felszabadulás előtti párttagokat, de azóta egy elvtárs egészségi állapota miatt felmentését kérte PB tagsága alól. A testület tagjainak több, mint 84 %-a 1957 után lett a párt "tagja. A pártbizottság tagjainak zöme nagy mozgalmi tapasztalattal rendelkezik. A fiatalok, újonnan választott PB tagok testületi munkára való felkészítése, politikai képzése folyamatos. A különböző munkabizottságok tagjaiként, illetve eseti felkérések alapján növekvő számban vesznek részt az elemzéseken alapuló döntések előkészítésében, helyszíni tapasztalatszerzésben. Bevált gyakorlatunk az is, hogy a PVB ülésein mindig részt vesz - tanácskozási joggal - két-két pártbizottsági tag. A párt-végrehajtóbizottság összetételének kialakításánál gondot o~ kozott - és folyamatosan gondot okoz -, hogy a testület a korábbi 11-ről 9 főre csökkent. A választás után úgy tűnt, hogy sikerült stabil, megfelelő összetételű PVB létrehozása - de ezt az eltelt nem egészen két év nem igazolta. A küldöttértekezleten megválasztott 9 tag közül időközben hárman felmentésüket kérték végrehajtó bizottsági, közülük ketten g, ---------------------------------------—--------------------------------_4 ___ - - —.....— á---.y - ■ - ... ! i
