Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1986-01-07
r 4 % ! i i- 2 -második felében kezdődtek meg. Fontos tapasztalatuk, hogy a párttagság igényli ezeket a közvetlen eszmecseréket. E viszonylag kötetlenebb formában bátrabban elmondják a véleményüket, munkahelyi problémáikat, sőt magánéletük gondjairól is beszélnek. A beszélgetés iránti igény legnagyobb a körzeti alapszervezetek tagjainál, elsősorban az idős, egyedülálló embereknél. Sokak számára ez a legfontosabb kapocs a társadalommal, a párttal, és ezt az idős kommunistákkal való törődés egyik legfontosabb mércéjének is tekintik. A pártcsoport-értekéziétek tapasztalatai viszont az érdeklődés csökkenését mutatják. Ennek oka, hogy a kongresszusra való felkészülés időszakában és az ezt követő időszakban, a határozat feldolgozása kapcsán, élénk volt a párbeszéd, a párttagságnak többször volt alkalma véleményt nyilvánítani. Az alapszervezeti munkát általában jónak Ítélte meg a tagság, a taggyűlések tartalmasabbak lettek. A választásokon bekövetkezett kádercserék az esetek nagy részében javították a pártmunka színvonalát, élénkítették a szervezeti életet. A pártvezetőségek munkáját jónak ítélték meg, az új vezetőségi tagok többségükben beváltották a reményeket, s ha nem is alakulhatott még ki mindenütt összehangolt tevékenység, javult a munka kollektivitása, a munkamegosztás. Néhány helyen nehézségeket okozott az alkalmas párttagok megnyerése választott tisztségek vállalására. Az alapszervezeti titkárok megítélése pozitív volt. A tagság általában eleget tesz vállalt pártmegbizatásainak, de - főleg az idősebb korosztály tagjai - felvetik, hogy napjainkban csökkent a pártmunka presztízse. A vállalt többletmunka háttérbe szorítja a társadalmi tevékenységet. A gondok mellett, a vélemények összegzéseként az állapítható meg, hogy - elsősorban a kerület üzemeiben - szervezetten, fegyelmezetten folyik a politikai munka. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a szakszervezeti választások, az új vállalatirányítási formára való áttérés, a szervezeti korszerűsítés az érintett üzemekben jól előkészítve, zökkenőmentesen zajlott le. Külpolitikai kérdések szinte nem is merültek fel a beszélgetések — során, belpolitikai életünkkel kapcsolatban a kongresszus határozatának megvalósulása volt a fő téma. Jelentős azoknak a száma, akik rosszabbnak ítélik meg a helyzetet a korábbinál. /Életszínvonal, ellátás, közrend, közbiztonság, társadalmi morál./ A gazdaságpolitikában nem éreznek pozitív hatású változtatásokat, a vállalatok irányában folytatott politikát nem tartják helyesnek, sőt - üzemi területen - sértőnek találják azt a módszert, hogy kis gazdasági egységeken igyekeznek bebizonyítani, hogy nagyobb gazdálkodó egységek rossz hatékonysággal tevékenykednek. Felvetették a vállalati kollektívák érdekeltségének hiányát, a növekvő elvonások problémáját, a bérfejlesztés elmaradását az áremelkedéstől - ennek mértékét nagyobbnak tartják a hivatalosan elismertnél -, a dolgozókat irritáló tényezők számát növekvőnek ítélik. A helyi kérdések közül - elsősorban a körzetekben-a legtöbbet vitatott a településfejlesztési hozzájárulás volt. A felvetések négy csoportba sorolhatók: kifogásolják az előkészítést, a lebonyolítást, a kitűzött célt és a lakosságra rótt újabb anyagi terhet. A körzetekben emellett a fő témák a nehezedő életkörülmények, a la-L---------—----------------------------------------“ ---- 4-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—____^__________________________________________________________
