Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1985-11-15

' i!Ü -1 6 Ezek nem mindegyike bűnöző, de a bűnözés potenciális utánpótlását adják, ezért társadalmi veszélyességük nagyfokú /a fővárosban mintegy 2o ezer főt alkotnak/. Kerületünkben különösen a közlekedés és a piac, a jó üzletháló­zat lehetőségei miatt megjelennek rendszeresen az agglomeráció lumpen ele­mei is. A gyermek és fiatalkorú korosztályra rendkívüli veszélyt jelent a "ragasztó­­zásV a különböző szerves oldószerek és ragasztók kóros élvezete. A nyilván­tartott "szipózó" személy 13o fő, ebből 88 fő kerületi lakos. Figyelmeztető adat, hogy 1972-től kezdődően 28 fő fiatal halt meg az ország­ban szerves oldószer élvezete miatt. A kerületi rendőrkapitányság nyomozáseredményességi mutatója évek óta megha­ladja a fővárosi átlagot. A fővárosi átlagot meghaladóan nőtt az ismeretlen tettes ügyekben kezdeményezett nyomozások száma is. A kapitányság munkájának hatékonyságát dicséri, hogy az ismeretlen tettesként ^ induló ügyek 45 %-ában az elkövetőt felderítették, ez fővárosi viszonylatban jó eredmény. Abszolút számokat tekintve a bűnüldöző munka hatékonysága növekedett, azonban nem tudott lépést tartani a bűnözés rövid időszak alatt bekövetkezett emelke­désével. Ugyanaz az állomány évről-évre több tettest dérit fel, a bűncselek­mények száma azonban jobban emelkedik, mint a felderítés intenzitása. A kerületi Rendőrkapitányság személyi állományának leterheltsége igen nagyfokú. Mindezek mellett az állomány döntő többsége kötelességtudattal, felkészültségének megfelelően, fegyelmezetten teljesiti feladatát. A vezető, irányitó munka színvonala az értékelt időszakban tovább javult, az el­várásoknak megfelelő. A különböző vezetői váltások nem okoztak visszaesést. A létszámhelyzet a közbiztonsági osztályt kivéve megoldott. Itt jelenleg 7 fő hiányuk van, amely annak köszönhető, hogy a tiszthelyettesi utánpóilási tevé­kenység alacsonyszinvonalu. A közbiztonsági állomány intézkedési készsége hullámzó képet mutat, de összes­ségében javult. A szabálysértési feljelentések, az elfogások, a bekisérések, az"előállítások, a helyszíni bírságolások száma nőtt. Nem kielégítő azonban^ a közrendet, közbiztonságot sértő szabálysértések megelőzésére , felderitésere tett intézkedések száma és hatékonysága. Az egy főre jutó helyszíni birság forint átlaga minden kategóriában a fővárosi átlag alatt maradt. _ , A beszámolási időszakban nem tudtak eleget tenni annak a jogos elvárasnak, hogy több rendőr legyen az utcán. A lakosság megitélése a kapitányság munkájáról nem ilyen pozitiv, mint a sta­tisztikai eredmények. A beszélgetéseken résztvettek többsége hiányolja a köz­területek fokozottabb rendőri ellenőrzését. Elmondták, hogy ma már a rendőr­nek nincs meg a korábbi presztízse, ennek okát a nem megfelelő anyag^erkölcsi elismerésben, esetenként az intézkedő rendőr kifogásolható fellépésével is ma­gyarázták. Többen tették szóvá, hogy a rendőrök nem támaszkodnak megfelelően önkéntes segítőikre, ezek társadalmi megbecsülése alacsonyszintű. A jövőben jobban ki kell használni a lakossági kapcsolatokból eredő, a körzeti megbízot­ti munkában rejlő, az önkéntes rendőrök tevékenységének szakszerűbbé, célirá­nyosabbá tévő munka lehetőségeit. A közbiztonsági állománnyal történt beszélgetéseken megerősítették korábbi ész­revételeiket . Intézkedéseik során gyakran találkoznak azzal az állampolgári a L ~~ ' li _____________________________________________-________-________/____________________________ ■■■•mm í

Next

/
Thumbnails
Contents