Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1984-10-23
r-'f^SKt í’iJÉMP*****'-*' ‘ *JI"11* Aj I- 5 -A vezetői jövedelmeket, néhány szélsőséges véleménytől eltekintve általában nem tartják túlzottnak / a tényszerűség érdekében meg kell emliteni, hogy a vezetők reálbére is erősen csökkent: országos átlagban idén kevesebb, mint 90%-a a tiz évvel ezelőttinek!/ A műszaki értelmiség anyagi megbecsülését a munkások is keveslik: "a főmérnököt legalább egy zöldségpiaci behordóval egyenlő szinten kellene megfizetni!" A munkaidőn túli többletjövedelem megszerzésének ma leggyakoribb forrása a VGMK. Megítélése vegyes: elfogadják/ mint keresetkiegószités legális lehetőségét, megértik, hogy a vállalati gazdálkodásban a VGMK szükséges, viszonylag olcsó és gyakran kényelmes megoldást teremt a termelési problémák feloldására. De a munkások világosan látják azt is, hogy "a munkaidőt sok helyen mértéktelenül meghosszabbitja - egészen az önkizsákmányolásig; az aránytalan jövedelemkülönbségek pótlólagos feszültségeket teremtenek; esetenként devalválódik a fő munkaidőben végzett munka és különböző visszaélésekre is lehetőséget teremt". A jövedelmi helyzettel kapcsolatos munkásvéleményeket öszszegezve: erősen igénylik a munka szerinti elosztás társadalmi szintű érvényesülését és 8 órai, tisztességes munkával szeretnék a normális megélhetéshez szükséges jövedelmet megszerezni. Ezek megvalósulása érdekében pedig hatékony és gyors intézkedéseket várnak. 5./ Az élet minőségének kérdéseit - összehaaonlitó adatok hijján - a reprezentativ minta jelenlegi helyzetét vizsgálva elemeztük. önálló lakással a megkérdezettek /összesen 162 fő munkás/ 83%-a rendelkezik, csupán 18-an laknak családtagként szüleiknél. Albérletben, vagy munkásszállón 9 fő /5,5 %/ ól. Feltűnő, hogy a teljes sokaság kétharmada az átlagosnál kedvezőbb vagyoni helyzetet jelentő, saját tulajdonában /családi ház, örök- és szövetkezeti lakás/ álló ingatlanban lakik. A csoportos beszélgetésen résztvevők - viszonylag kedvező helyzetük dacára - igen negativan Ítélték meg a lakáshelyzet egyes problémáit: "a sajáterejü lakásépítés rendkivül megdrágult. Nem értjük, hogy a házgyári lakások ára néhány óv alatt hogyan emelkedhetett a duplájára1.' "Lakáshoz ma a vagyonosabbak juthatnak, a fiatalok közül csak azok, ahol a családi háttér tudja a fedezetet biztosítani. A lakásokat tehát egyre kevésbé a munkásoknak építjük". Általában keveseltók a lakásépítés vállalati támogatását és hiányolták a munkáslakás-épitósi akciókat. Gépkocsival a megkérdezettek közel egyharmada rendelkezik, de annak FTasználatát egyre inkább "luxusnak" minősitik. Telke. vagy nyaralója 9 %-nak van csak, de ez az arány összefügghet a családi házban élők viszonylag nagy számával. L__ j
