Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1983-10-11
r n ! Az idevonatkozó statisztikai adatok sem bizonyítják./évente minden 100. házasságot bontják fel/ , . , , A felszabadulás előtti adatokkal való összevetés pedig értelmetlen a megváltozott gazdasági, társadalmi, jogi, erkölcsi viszonyok között. A végérvényesen megromlott házasságot jobb felbontani, mint fenntartani. Ez a birói gyakorlat szemlelete is. Tennivaló abban van, hogy kevesebb megalapozatlan házassáqot kössenek, megelőzve annak számos káros anyagi, morális, szociális következményét /gyermek érzelmi, erkölcsi nevele- i se, lakásprobléma stb/. E kérdéskörön belül is a lanságra vall, hogy viszonylag kevesen tudják a 15 évnél idősebb népesség sokkal nagyobb hányada ól ma házasságban, mint bármikor korábban. E tény fényében sem lehet a házasság vagy a család válságáról beszólni. A nők általános munkábaállása, a családokban elfoglalt helyük A család kérdése olyan mértékig függ össze a nők társadalmi n helyzetével, hogy ezért sokan hajlamosak egyoldalúan nokérdeekónt felfogni. A gondok megoldását nőpolitikái feladatnak te-A^női foglalkoztatottság,egyrészt az iparfejlesztés természetes velejárója, de szocialista viszonyaink kozott társadalompolitikai kérdés is egyben, mert alapja feltétele a nők egyenjogú helyzetének. Vitathatatlan.hogy a tényleges egyanjogusáqtól, egyenrangúságtól még messze vagyunk.Példázzák ezt a jól ismert eltérő képzettségi és az ezzel összefüggő bérezési különbségek. Témánk szempontjából legalább ennyire fontos annak felismerése, hogy a tényleges társadalmi egyenjogúság megvalósulásának feltételei,legalább olyan mértekig keresendők a családban, mint a társadalompolitikai felfogásban és konkrét intézkedésekben. A túlhaladott, családon belüli szerep-értelmezés, munkamegosztás, tartós visszahúzó eró. Ugyanakkor sokan jelezték, főként fiatal házasok életvitelében,kedvező iron,ba változnak e szokások. Egyre inkább elmosódik a határ, a hagyományosan férfi vagy női családszerep, férfi vagy női házimunka között. Ez a tény sem a család válságát, hanem átalakulását, igy életképességét jelzi. A családszerkezet változása Azt a tényt, hogy a hagyományos többgenerációs családháztartások megszűnnek és tipikussá a kétgenerációs családok válnak, a vitában résztvevők tényként konstatálták. 0|<at azonban inkább szubjektiv tényezőkben vélték megtalálni, s ezért is a nagycsaládok iránti nosztalgia jegyében, sok helyen keveredtek valós vagy csak vélt előnyei.A hajdani nagycsaládokat sem a szubjektiv vagy valamilyen morális etikai szempont tartotta össze, hanem alapvetően a szigorú gazdasági kényszer, vagy célszerűség. Ezek megszűnése magával hozta a családok atomizálódását. Példázza ezt a két adat: 1149-ben a 100 családra jutó személyek száma még 339 fő volt, 1980-ban már csak 294 fő. t —------------------5 - J L___________-_______________.__________________________________________________________________________■________________
