Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1983-09-20
^Mwrnyiii^ii mu i ; - 2 -A továbbiakban a taggyűlések tapasztalatait összegezzük^ Elöljáróban leszögezzük, hogy már a téma napirendre tüzese is több helyen kavart vitát. Az elhangzott észrevételek közül- "a párt a huszonnegyedik órában foglalkozik a kérdéssel ,- "az ilyen kérdésekkel sokkal többet kell foglalkoznunk, mint eddig tettük" , A"másik"oldalról elhangzott vélemények:- "van a pártnak sok, ennél fontosabb dolga, miért nem azzal foglalkozunk inkább?"- "a cslád a magánélet olyan szférája, melybe politikai szerv ne avatkozzon bele". A példák bizonyítják, hogy a párttagság fogadókészsége nem volt egyértelmű, az viszont a jelentésekből kitűnik,hogy a taggyűléseket élénk érdeklődés és vita jellemezte. A taggyűlési anyagok ismeretében a következő megállapításokat^ tehetjük: l0f^\ 1 1 1 A család, mint a társadalom legkisebb közössége korszakos gondunk. ^Jelentőségét, szocialista rendszerünkben betöltött szerepet tekintve együtt9kell említenünk és kezelnünk, olyan donto f°nt0®ftaíános’ dósekkel, mint hazánk gazdasági és biztonsági helyzete, álta .á politikai, erkölcsi és jogrendünk alakulása. A családintézmény korunk és szocialista társadalomépitő munkánk mai szakaszában a változás idejét éli. Egybehangzó megállapítás, hogy a modern ipari társadalom, a nők tömeges megjelenése a társadalmi termelés és a munkamegosztás színterén, a női egyenjog ság és annak gyakorlása a családtervezésben és a nemi egyenlőség terén, a hagyományos patriarchális családmodell felbomlásának döntő tényezői. Ezt a helyzetet a tőkés ipari államok a családintózmény válsága^ ként. sőt csődjeként értékelik, s ebből kiindulva egyrészt zöld utat engednek olyan uj erkölcsnormák és szokások meghonosodásának, mint pl a páro3 vagy csoportos kóborlás, a valláson vagy kábítószer-élvezeten alapuló, társadalmon kívüli közössegek alakulása. Másrészt, az egyházak nagy tömegbefolyása révén konzerválnak idejemúlt etikai normákat, társadalmi előítéleteket. A változások okai hazánkban tulajdonképp azonosak mint a modern polgári ipari államok bármelyikében tapasztaltak. A konzekvenciák levonása tekintetében azonban alapvető elvi es gyakorlati különbségek vannak. Elég utalnunk a XII. kongresszus Központi Bizottsága beszámolójában elhangzottakra, miszerint hazánban a család-intézmény egész társadalmunk ügye s jövőnk szempontjából döntő jelentőségű kérdés. Túl a kongresszus állásfoglalásán leszögezhetjük: a munkához való valóságos jog és teljes foglalkoztatottság, az lfJu^á9j a nő és a család, intézmónyesitett védelme, a bölcsödéi, óvó ai, iskolai hálózat folyamatos bővitése, stb., a centi kongresszusi állásfoglalás gyakorlati érvényesitését támasztják alá. L —---------------------—ÍJ L ____— ■ — — - - - - - - - ~ - - — ~ -----— 1------------—------ 1 " ------"
