Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1982-11-30
- 5 -leqtorzabb formában a Gránitban figyelhető meg, ahol a felsőszintű vezetők érdekeltsége /EVM előírás alapján/ a gyártott termékek összsúlyára vetített fajlagos energiafelhasználáshoz kötődik /30*250 Mjoule/to/. E9Y olyan vállalat esetében, amely csiszolókorong-, kőedény-, gyómántszerszám- és 9óP9Y^r;;á?aal ' egyaránt foglalkozik, e súlyra vonatkoztatott mutató teljesen irreális. Az energetikai berendezések karbantartását a létszámhiány min- 1 den üzemben jelentősen megnehezíti. Általában belső erővel csak a hibaelháritást, a kisebb felújításokat képesek elvégezni. A naqvobb munkákat szakvállalatokkal - és egyre gyakrabban TSZ-melleküzemágakkal - végeztetik el. A karbantartási tevékenység színvonalának emelése a külső kapacitások hiánya miatt gyakran csak célkitűzés marad. A munkaversenvmozaalcmban már évek óta elvi követelmény, hogy r* az energiaga^ri^TTennivalóit a szocialista brigádok erezzók saját feladatuknak is. A felajánlások általában tartalmaznak is ilyen vállalásokat, azok tényleges teljesítését azonban igen nehéz megítélni egyértelmű adatbázis híj jón. Azok a dolgozói kollektívák, amelyek vagy az energiaszolgáltatás, vagy pedig nagyfogyasztó technológiái berendezések üzemvitelével foglalkoznak konkrét és mérhető eredményeket értek el az energiatakarékosságban. A nagyobb kerületi üzemekben az ujltómozgalomban is születtek az energiagazdálkodást segitő és megvalósítható ötletek, ezek bevezetése is megtörtént. A szemléleti korlátokat azonbaa jól^ példázza az IKV-nál bevezetett egyik újítás esete: egyszerű műszaki megoldással a felvonók aknavilágitásának energiaigényét 93 %-al csökkentették, amikor azonban a javaslatot továbbították a felvonókat gyártó Ganz Mávagnak - általános bevezetés céljából - az érdektelensége miatt elzárkózott az ujitás alkalmazásától. Kerületűnk adottságaiból következően lenne rá mód, hogy a kerületi üzemek egyeztessék energetikai fejlesztési terveiket, megismerjék egymás energiagazdálkodási gyakorlatát és eredményeit, átvegyék a hasznosítható tapasztalatokat es megoldásokat. Ezzel szemben oarkénsan érzékelhető az energetikai önellátásra való ( törekvés, hiányzik a rendszeres munkakapcsolat es szakmai tapasztalatcserére is csak elvétve kerül sor. III. A kerületben lévő tanácsi intézmények energiagazdálkodása Kerületünkben tanácsi irányítás alá 59 intézmény tartozik, ezek 1981-ben 69.2491109joule energiát használtak fel, összesen i 11.523.000.- forintos energiaköltséggel. Az energiafelhasználásból jelentős tétel az elmúlt évi 282 tonnát kitevő tüzelőolaj- I felhasználás. A kerületi tanács intézkedési tervet dolgozott ki a felügyelete alá tartozó intézményhálózat energiagazdálkodásának korszerűsítésére, illetve a felsőbb szorvek által elrendelt energetikai feladatok megoldására. 1983.január 1-től a GAMESZ keretében t -__ —J r n
