Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1982-11-30
: legtorzabb formában a Gránitban figyelhető meg, ahol a felsőszintű vezetők érdekeltsége /ÉVM előírás alapján/ a gyártott termékek összsúlyára vetitett fajlagos energiafelhasználáshoz kötődik /30.250 Mjoule/to/. Egy olyan vállalat esetében, amely csiszolókorong-, kőedény-, gyémántszerszám- és gépgyártással 'egyaránt foglalkozik, e súlyra vonatkoztatott mutató teljesen irreális. Az energetikai berendezések karbantartását a létszámhiány minden üzemben jelentősen megnehezíti. ÁltaXábán belső erővel C3ak a hibaelháritást, a kisebb felujitásokat képesek elvégezni. A nagyobb munkákat szakvállalatokkal - és egyre gyakrabban TSZ-melléküzemágakkal - végeztetik el. A karbantartási tevékenység szinvonalának emelése a külső kapacitások hiánya miatt gyakran csak célkitűzés marad. A munkaversenymozqalomban már évek óta elvi követelmény, hogy az' 'energiagazuálkodás tennivalóit a szocialista brigádok érezzék saját feladatuknak is. A felajánlások általában tartalmaznak is ilyen vállalásokat, azok tényleges teljesítését azonban igen nehéz megítélni egyértelmű adatbázis hijján. Azok a dolgozói kollektívák, amelyek vagy az energiaszolgáltatás, vagy pedig nagyfogyasztó technológiai berendezések üzemvitelével foglalkoznak konkrét és mérhető eredményeket értek el az energiatakarékosságban. A nagyobb kerületi üzemekben az ujitómozgalomban is születtek az energiagazdálkodást segitő és megvalósítható ötletek, ezek bevezetése is megtörtént. A szemléleti korlátokat azonban jól példázza az IKV-nál bevezetett egyik ujitás esete: egyszerű műszaki megoldással a felvonók aknavilágitásának energiaigényét 93 %-al csökkentettél:;, amikor azonban a javaslatot továbbították a felvonókat gyártó Ganz Mávagnak - általános bevezetés céljából - az érdektelensége miatt elzárkózott az ujitás alkalmazásától. Kerületünk adottságaiból következően lenne rá mód, hogy a kerületi üzemek egyeztessék energetikai fejlesztési terveiket, megismerjék egymás energiagazdálkodási gyakorlatát és^eredményeit, átvegyék a hasznosítható tapasztalatokat és megoldásokat. Ezzel szemben markánsan érzékelhető az energetikai önellátásra való törekvés, hiányzik a rendszeres munkakapcsolat és szakmai tapasztalatcserére is csak elvétve kerül sor. III, A kerületben lévő tanácsi intézmények energiagazdálkodása Kerületünkben tanácsi irányítás alá 59 intézmény tartozik, ezek 1981-ben 69.249* lo‘Jj oule energiát használtak fel, összesen 11.523.000.- forintos energiaköltséggel. Az energiafelhasználásból jelentős tétel az elmúlt évi 282 tonnát kitevő tüzelőolajfelhasználás. A kerületi tanács intézkedési tervet dolgozott ki a felügyelete alá tartozó intézményhálózat energiagazdálkodásának korszerüsitésére, illetve a felsőbb szervek által elrendelt energetikai feladatok megoldására. 1983.január 1-től a GAMESZ keretében i 40 J l----------------- — —J ___ - — -----------• —- - - —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A-—— ~ m' p ' 1 i ■' i p 1 ■■■ 1 1 1 ■ -----------’— ---------------------------------------------------------------------------
