Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1979-10-16

í ----------------------------------------------------------------------------------­I I k MSZMP XIX.kerületi Bizottsága Budapest,1979.október 22. Bizalmas ! Készült: 18 pld-ban XIX/H/42/1979. Határozat »»A naervüzemi dolgozók bér- és jövedelem alakulása. , tieTyzfraFaT élejBzinvS^rpoITOgTTnkréberi"''cT^ mü jelentéshez.^ /Elfogadta a kerületi PVB.1979.X.16-i ülésén/ A Végrehajtó Bizottság 1979.október ló-i ülésén tárgyalta és el­­fogadta az előterjesztést. A testület megállapította, hogy a .kerületi vállalatok, gyárak az V.ötéves tervidőszak első három évében jelentős mértékben tulteljesitették bérfejlesztési elő­irányzataikat. A terven felüli bérnövekedés forrásait a nyere­ség, a hatékonysági mutatók számítottnál kedvezőbb alakulása, valamint a központilag elhatározott berintezkedesek biztosiuot­­"fc £tlc • A szociális ellátás fejlődése, az élet- és munkakörülményeket javitó beruházások is jelentős mértékben hozzájárultak a dolgo­zók életszínvonalának emelkedéséhez. A termelő egységek vezetői a bérfejlesztési lehetőségek felhasz­nálása során tudatosan törekedtek a munka_szerinti elosztás^ elveinek érvényesítésére. Ezt jelzi a teljesitmeny követelmé­nyek alapján foglalkoztatottak körének szélesítése, a kvalifi­káltabb, jobb minőségű munka differenciáltabb elismerése. Az ösztönzés ellenére nem kielégitőek az eredmények a fizikai - nem fizikai létszámarány javításában. Szemléleti problémákat ^ is tükröz, hogy a nem fizikai területeken laza a teljesitmeny és a bérek kapcsolata.A vezetők egy része tartózkodik a ^'kelle­metlen" feladatoktól, nem szívesen vállalják a differenciálás következményeit. A munkaszervezés gyengeségei is gátolják a megfelelő anyagi ösztönzés érvényesülését. Feszültséget okoz, hogy a létszámhiányra hivatkozva, az uj dol­gozók, köztük a kezdő szakmunkások bére aránytalanul magas. A nomenklatúra alsó határára történt beállás során több dolgozó a megérdemeltnél nagyobb bérfejlesztésben részesült, az üzemek többségében nem éltek a felkészültségnek jobban megfelelő munka­­területre való átirányítás lehetőségével. A termelékenységi mutatók és a bérek, jövedelmek kapcsolatát tekintve az összhang általában kielégítő. Az egy főre jutó ter­melés növekedési üteme az üzemek többségénél meghaladja a ke­resetek növekedését. Az elmúlt évek során végrehajtott jelentős mértékű bérfejlesztés kedvező hatást váltott ki a dolgozók körében. Hangulatukat ^ azonban az 1979.évi árintézkedések jelentős mértékben befolya­! nolják. L -- --J L. ____________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents