Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.24.a/4)

1979-03-20

i, A mellékelt számszerű adatokból megállapítható, hogy c. sza­bályozó változás legnagyobb mértékben a Vörös Október Férfi­­ruhagyár / 18, 5 %/ és a Gránitgyár /6,1 $/ nyereségét csök­kentette, A Balaton és a Vas-Fém szövetkezet nyereségét a szabályozó változás nem érintette. Az öt termelőegység közül kettő - A Ganz Műszer Müvek és a Vas-Fém - a nyereségének növelését teivezi 1978. évhez viszonyítva, három egység pedig a bázishoz viszonyítva nye­reség csökkenéssel számol. 3-/ Nyereségből képzett osztatlan alap és annak felosztása: A szabályozó módosítása érintette a fejlesztési és része­sedési alap képzését szolgáló osztatlan alapot i3, mivel o nyereségcsökkenésen túlmenően a nyereségadó az eddigi 3o %-ról 4o %-ra emelkedett. Ennek következtében valamennyi gazdálkodó egységnél csök­kent az osztatlan alap /fejlesztésre és részesedési alapra felhasználható keret/. A csökkentett osztatlan alap felosztására az jellemző, ^hogy a fejlesztési célokra előirányzott kereteket gazdálkodó egységeink általában nem csökkentették, s igy ez alap csök­kenése •elsősorban a részesedési alap csökkenésében realizá­lódott . Ezt mutatja, hogy a bázishoz viszonyítva a Vörös Október Ffiruhagyár részesedési alapja 43,4 % a Ganz Műszer Müvek - ” 4,7 % a Gránit gyár - 11 ** 3,7 % Balaton Szövetkezet ->■ " 7,3 % a Vas-Fém Szövetkezet - " ~ 21,8 Tor­kai csökken. Az osztatlan alapnak ilyen jellegű felosztása arra utal, hogy vállalataink elsődlegesnek tekintik az állammal szem­beni kötelezettségeik /fejlesztési alapból fizetendő hite­lek, stb./ teljesítését. Valamennyi gazdálkodó egység úgy értékeli, hogy a szabályo­zó módosítása az alapok csökkenése ellenére, teljesíteni tudják az állammal szembeni kötelezettségeiket 1979. évben. i___ -J • \- 3 ~

Next

/
Thumbnails
Contents