Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1967-04-12
» 1 9 1 1 1 111 1 ■ 1,11 1 M m .Pl. I « 1 ' tervezett tanácstagokkal, az uj jelöltként számításba vett személyek. kel? valamint azokkal a tanácstagokkal, akiket nem kívántunk újra" jelöltetni# A beszélgetések tapasztalata az volt, ho^y a korábbinál nagyobb ár- “ deklődés nyilvánult meg a tanácstagi tevékenység iránt,. Az uj jelöltként számításba vett személyek többsége megtiszteltetésnek vette jelölését, a régi tanácstagok pedig * szintén késznek mutatkoztak a tanácstagi tevékenység folytatására, Sőt előfordult az is, hogy több régi tanácstag, akit nem tervez’1, ok újraválasztásra, ragaszkodott funkciójához, a jclölőgyülések idején aktivizálta‘magát, igyekeztt elősegíteni önjelölósét, több esetben • - sikerrel is* A káderkiválasztásnál messzemenően érvényesült a szocialista demokratizmus, mivél figyelembe vettük a pártkorzetok és tömegszcrvezetok javaslatait, sőt kikértük a jelöltek lakása szerint illetékes párt és lakóbizottsági aktívák véléményát is a csoportos beszélgetéseken keresztül# A jelültbemutató csoportos beszélgetések módszoro igen hasznosnak és eredményesnek bizonyult, mivel növelte a káderkiválasztás megalapozottságát és demokratikus jellegét, amit bizonyít az is, hogy a beszélgetések alapján 6 választókerületben megváltóztattuk a jelölt "személyét# A beszélgetésekre, amelyeken választókerületenként 3o-35 aktivista •jelent meg, általában jellemző'volt, hogy az aktívák igényesek a tanácstagok munkájával szemben. Több esetben megbíráltak a régi tanácstag munkáját, rámutattak a rendszeres kapcsolattartás fontossal fára, megvitatták a választókerületek problémáit, azt, hogy ezek megoldása érdekében mit tehet a tanácstag, s mi az, ami nem rajta múlik. A Választások demokratikus jellege kifejezésre jutott a jelölő yülésekon is, ahol a választók javasolták; ki képviselje okét# A választók demokratikus jogaikkal éltek is, növekedett a jelölőgyülések iránti érdeklődés, amit bizonyít, hogy plál fő vett részt rajták! A kerületi tanácstagi jelölőgyülések megjelenési td-lora 73 fő volt. szemben az 1963 évi 54 fővel. Kimagasló eredményt értünk cl a két °rs zúg gyűlési jclölőgyülésnél, ahol a megjelenési átlag az 1963 évi 353 fővel szeriben 9oo fő volt. A két országgyűlési képviselő, 7 fővárosi és 71 kerületi tanácstagi öexelegyülésen_az előzetesen számításba vett jelöltet egyhangúi mg’ elfogadták, ami azt mutatja, hogy a káderkiválasztás az esetek túl nyes* többségében kellően'megalapozott volt, a lakosság többségének cgyetértosevei t;alálkozott. Módjukban volt a választóknak azonban ellenivé le menyüket is kifejezésre juttatni, ami meg is történt, hiszen 8 választókerületben több jelölés történt, 3 körzetben pedig elfogadták ugyan a jelöltöt, de több ellenszavazat is volt;'egy esetben pedig teljesen'elvetették a tervezett személy jelölését, s e helyett mást jelöltek., Ezekben a.z esetekben is megállapítható' azonban, hogy nem a párt ne1 iIlkájával szembeni ellenállásról van szó, hanem csupán arról/ iiorj 'a korzétekb on eltérőek voltak a vélemények, melyik jelölt alkalmasabb arra, hog;y a hazafias népfront jelöltje legyen, A jelölog-yüléseket a jelöltek megválasztása • ellet'1- nal’nnZ'1'.ituk a politikai agitációs munka céljaira óv. .n uay, mint a korábban L J
