Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1966-08-03
V......... P 1 ■ 1 11 1 ' ■ 1 — I III I I II Ul I I II 1 1 ■ f mms^b^^rn «-*****■ *> I i » egyaógés álláspont a pártoktatási év során, Megítélésünk szerint ehhez nagymértékben járult hozzá, hogy több alkalommal tájékoztattuk a dolgozókat a vita alakulásáról és non utolsósorban az, hogy pártunk mértéktartó álláspontot képviselt, Különösen megnyugodott a hangulat a XXIII, Kongresszus utáni időszakban -Eddig mi magunk is pozitívan ítéljük meg a hallgatók véleményét. Azonban az egység értelmezése körül a legszélesebb skálájú vélemények jelentkeztek I . , Pl, Az egységet illuzórikusán fogták fel több területen, A múltban volt, most nincs. Nem tudnak mit kezdeni az egymásnak látszólag, vagy valóságban is jelem'üköző ellentmondó tendenciákkal. Nem tudtuk kellően megértetni, hogy a hatalmon lévő munkáspártok felelőssége nagyobb, mint az illegalitásban dolgozóké, a hallgatók egy részénél nehezen lehetett elérni, hogy figyelembe vegyék a kialakult és eleve adott kü~ lönbsógeket egyes országok és népek fejlődésében. A 14 szocialista ország a gazdasági és politikai, fejlődés más-más szintjén áll, ami elovo lehetetlenné teszi a teljes egységet, Az értékelésekből és véleményekből általában kimaradt-, hogy az egységben benne van a különbség is, ami nélkül a dialektikát figyelembe véve. a továbbfejlődés nem képzelhető el, A szó teljes értelmében egységet igényelnek több területen. Ez nemcsak a körzetekben, hanem az értelmiségi területen is lényegesként került felszínre. Próbáltuk megmagyarázni, hogy milyen egységről lehet szó. Mi úgy véljük, hogy az egység figyelembe kell hogy vegye az eleve és objektív fejlődési szintből adódó különbözőségeket,, Egység csak a mozgalom fő vonalát érintő kérdésekben lehet- minden apró dologban nem Pl, Moszkvai Nyilatkozat, 1957, 19ŐO, vagy akció- és egységprogramokban. Ezeket viszont magasabb szintre kell emelni általános politikai értékelésükben, de a propagandamunkában is. Egyik nagyon lényeges kérdésként vetődött fel a pártoktatás közvéleményében és a propagandisták tájékoztatásai alapján a szocialista országok közötti kapcsolatok értékelésé. Megítélésünk szerint a hatékony munkát gátolta, hogy túl sokat vártunk 0 kapcsolatoktól és azok ,’; igyekeztünk zökkenőmenteseknek bemutatni. Nem vettük figyelembe o kérdés tárgyalása során, hogy eleve adott egy történelmi helyzet, amely magában foglalja az egyes országok sajátosságait, Ebből adódott, hogy nem teljesen reálisan ítéltük meg a helyzetet. Ezzel ogyidőben természetesen jelentkezett a sajátosságok túlértékelése is pl, Románia esetében és így ez több területen nacionalista jellegű vélemények kialakítását eredményezi©, Propagandistáink nagy erőfeszítéseket tettek, azonban toljósén ezt a kérdést som sikerült rondozni. Pozitivnou tartjuk, propagandistáink egészébon helyesen magyarázták ezt a kérdést, úgy, hogy a különbözőségeket fel lehet és kell oldani a közös érdekekben, mivel ezen nem osztellentétekből, hanem más erdőkből, illetvo n nemzői,! különbözőségekből erődnek, Magyarázták, hogy a nonzeton belüli osztálya]lontóieket gyorsan és viszonylag könnyön levotottük, do maradtak az egymásnak gyakran ellentmondó nemzeti karotok, / *>/ O L--------J
