Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1966-04-06
í - $ • >I A gazdasági vezetés. távlati kérdés k'^on jelentkező bizonytalankodása . esetenként objektív, de szubjektív okokból is - bizalmatlanságot: szül. Ez a helyzet még a kommunisták között 13 zavart idéz elő, bár üzemi Pártbizottságaink igyekeznek ennek felszámolására, de erejük kevésj mivel az esetek egyrészében hatáskörükön ás illetékességükön túleső kérdésekről van szóc Zavarólag hat az, hogy a jelenleg érvényben lár" gazdasági mechanizmuson belül sokat;beszéltünk a műszaki fejlesztésről, a bérezés" szocialista elvelr"lr a jutalmazások helyes rendszerének megvalósi- 1 tásáról' amelyekért páitszervozeteinlc inspirációmnak hatására a párttag-, k őszintén ói. becsületesen ki is álltak - azonban anyagi lehetőségeink ezeket nem J eJ'ték lehetővé, Ebből az is következett, hogy a párttagság bizalma egy-egy esetben mogihgott a felsőbb pártszervekbon - elsősorban az üzemi Pártbizottságban - illetve a pártonkivüliek előtt a párt tekintélyén csorba osett* A vállalatoknál korábban jelentkező a " sak nagy beruházással megold! ható termelékenységi problémákkal foglalkozó elméleteket'' pártbizottságaink lesz :rolJ-ék, de ezt kétes értékűvé tette az, hogy a felsőbb gazdasági szervek részéről még az indokol"- ás a nyilvánosan megígért rekonstrukció megvalósításában is bizonytalankodás mutatkozott. Ez nemesek a termelés jelenlegi rendszerének hiányosságait mutatta^és a mindennapos munkát zavarta", hanem felvetette az irányítás ■ problémáit is, amelyek esetenként szintén bizalmatlansághoz vezettek, A vizsgálat alapján felvetett néhány probléma as* mutatja, hogy bár az elmúlt időszakhoz V*x est Pártbizotta' ‘J-jío gazdaságirányitő ;s ellenőrző t-- "._vC3ga eg^'^r __ .javult, mégis a szocializmus tol*’ fél épö-érdnek idős zakók .-1 a megv 10oltásra váró követelményekhez kápest elmaradt, t C*» Az elmaradásnak több okát vevhemjük f Ír Ilyenek: a vezetésben kiala kult és megszokott sabl'nokhoz való ragaszkodáséi. felsőbb gazdasági szervek résziről tapasztalható tervezerütlcnségek, kapkodás' /ebből következőleg nem az adott- helyzet feladatainak elemzése, hahóm objektív okokra való hivatkozás/; az uj módszerek kialakításában rejlő k /"s kockázata tényezőktől való idegenkedés; az esetek egyrészében a gazdasági és pártfunkció egybeesése stb, II r Vizsgálatunk során igyekeztünk választ kapni arra a kérdésre, hogy az üzemekben dolgozó komra ni s ták politikai érettsége mennyire teszi eket arra alkalmasba* hogy a személyüket ; s érint" pozitív és negatív hatások mellett figyelembe tudják vonni a népgazdasági és vállalati érdek elsődlegességét, ennek megfelelően tudjanak érvelni, állástfoglalni , Ezzel kapcsolatban általában már bemut; ttuk a párttagság állásfoglalásának •és Qe^oszlásánakwhelyzetát egyes ükét is érintő kérdésekben, mint pl- a O december 8-i határozata^ ahol az állásfoglalás nem volt egységes, bár a párttagság jelentősebb része a határozat-t alfég^dva, annak szükségességével, egyetértett... ’ í l _ __________________________________________________________________________________________________________—---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
