Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1966-03-27
A közvetlenül Pártbizottságunkhoz tartozó káderok nevelésében az elmúlt időszakban jelentős eredményeket értünk el. Mógi3 alapszervezeteink ilyen irányú nevelőmunkájának kellő hatékonyságát nem tudtuk megoldani. Esetenként aég a határozatok egységes értelmezésében is probléma van. A jövőben •‘■'ár t b i z ot t s ág úriknak a káder ne ve lés terén jobban kell koncentrálni a politikai ereiket, alapszervezeti óo kisebb pártszorvozeti területekre a vezetőségi tagok és a gazdasági vezetők tekintetében. A megfelelő ember megfelelő posztra állításánál a függetlenített pártfunkcionáriusok tekintetében jelentős problémák mutatkoznak. Az arra alkalmas rendszerint olyan állami funkcióban van, ahol gazdasági beosztása magas szintű és ennek megfelelően alakul bére is. Ha átmegy függetlenített funkcionáriusnak, nem tudja mi lesz gazdasági fejlődésevei. Ennek ellentéte is jelentkezik. Függetlenített funkcióból állami területre való visszahelyezés nehéz. Sokszor közre játszik^ ebben a felkészültség hiánya is. Gyakran e kérdéseket nem tudjuk megoldani, amely a párt politikájának következetes végrehajtásában esetenként nehézséget okoz. f-' A pártfunkció prosztise óo perspektívája terén nincs minden rendben. A pártmunka nehézségekkel ás nagy felelössséggol járó tevékenység. A függetlenített funkcionáriusok jövője, életútja a benne lévő bizonytalansági tényezők raiatt. előre nem látható. Kisebb közösségekben, pl. ktsz-ok, pedagógusok nagyon gyakran tapasztalható a vezető káderok túlzott gazdasági függése, elvtelen Összefonódás, a káderek nyilt kiszolgáltatottsága az állami vezetésnek. Fennáll az is, hogy a vezetők politikai közömbössége esetén, vagy akkor, ha pártunktól távol áll, kihat a választott pártfunkciót viselőre is, akinek beosztásából érdeke az alkalmazkodás, amely megalkuvásokhoz, apolitikussághoz vezet. Az elmúlt időszak politikai eseményei és a megoldásra váró feladatok megmutatták, hogy rendelkezünk egy jelentős réteggel, akik nehéz akciók során szilárdan állnak a párt politikája mellett és annak végrehajtásában lehet rájuk támaszkodni. r-' Az 1962-es pártértekezlet óta bekövetkezett kádormozgás aránya nem mondható nagynak. Sok esetben munkakör változás miatt vált ^ szükségessé a vozetőtestületből való kiválás. Néhány vezetőtestületi tag magatartása káros volt, nehe-' zitett és akadályozta a párt politikájának végrehajtását, sőt utóhatásában még hosszú időn keresztül zavarólag jelentkezett. Ebben az időszakban egy pártbizottsági tagot fegyelmi utón kellett eltávolítani, két PB tagot nem megfelelő munkavégzés miatt más területre átirányítani egy tömegszervezeti vezetőt erkölcsi magatartása miatt fegyelmi elé állítani. A vezetőtestület felelőssége is, hogy ezek az emberek eddig T jutottak. Nem foglalkoztak a menetközben! hibákkal, csak akkor tárgyalták a problémát, araikor már súlyos fegyeliai vétséget mutatott, és következményekkel járt kerületünk politikai életére. A vezetorostület hibája ellenerő is szükséges megállapítani, hogy volt ereje e politikailag káros kérdések pártszerü rendezésére úgy, hogy nem vágta el a hibázok elöl a további kibontakozás lehetőséget. A párt káderpolitikájának végrehajtásában az 1964. évi vo ze tőségválasz tápokig a szubjektivitásnak nagyobb szerep jutott, mint az azóta eltelt időszakban. Ez abból i3 következik, hogy gártbizottaágunk, mint vezetőteotület a gyakorlatban helyesen igyekezett mggvalositani a kollektív vezetés elvét úgy, hogy a közös döntések egyéni végrehajtásában a káderok számára igyekezett a lehetőségekhez köpést a legnagyobb önállóságot biztosítani. Ezzel nylÍv;invalóvá vált egy-egy adott káder alkalmassága a feladat végrehajtására. A jó munká-' I-----------------------------------------------------------J- 3 -
