Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1965-03-10
r i í- 5 -A vasárnapi munkához nem lehet társa.almi munkát szervezni. A szakszervezet ne szóljon bele, hogy vasárnap bejöhet-e a gyárba, vagy sem. Most is leégett a^ kábel, munkaerő lenne, de mit tegyen, ha a vezetésben kot fele a vélemény? Példáit nélkül nem lehet az embereket mozgatni. A megkötöttségek ma is ildomosak-e? Deák elvtárs: Az ütemességet, ill. üteratelenséget nagyban befolyásolja az anyag és kooperációs szállitás. A vezetésnek lehetősége van az eredmények, ill. azok nem hozása okának kút tására, igy nem a jövőre gondolnak. Hónap végére minden van, teljes az intenzitás. Egy-egy területen van csak folyamatosság. A munkanormák 1 alacsony aránya erre bizonyiték. Olyan véleményeket lehet hallani, hogy ez az állapot sokat változott. A túlóráztatás jó néhány része is ide vezethető vissza. A megszokotthoz való ragaszkodás tapasztalható. A munl^a előkészítése bonyolult, a hónap elején nem éri el azt az állapotot, amit kellene. Ha egy napot késik az anyag, azt már megszokták. I,yenkör várják a túlórát, és akkor megoldják a kérdést. Az alapszervezetek segíthetnének megértetni velük, hogy felelősségük maximális a dolgozók anyagi ellátottságában. ^ A VCST-ben ez különösen hat. A hóvégi hajrába belefáradnak, a következő hó elején ráérnek pihenni, úgyis lesz kiszolgálási ellátási zavar. Az első dekád mindig csúnya számokat mutat. Patassy elvtárs: Az ütemes termelés kérdésére Dunajszki elvtárs jó adatokat kért, kár, hogy ezt a statisztikába nem vette bele. Ez a KQH-re vonatkozóan 5-6 éves probléma, előrelépés ezen a téren nincs. Az intézkedési tervek végrehajtásából leszűrhetjük, hogy nagy minőségi változás történt. Sokkal intenzivebben figyelemmel kisért k, ami az eredményekben kifejezésre i. jutott. Ezt a módszert erősíteni is kell. így biztosított a javulás. A VCST-nek vastag intézkedési terve volt, amin nem is ismerték ki magukat. Bár végrehajtották, mégis ilyen helyzet alakult ki. Meg kell nézni, ho ;y az intézkedési tervek valóban olyan feladatokat tartalmaznak-e, amelyek a legfontosabb feladatok megoldásához kapcsolódnak. így még jobb eredményeket lehetne elérni. Ecsed.v elvtárs: Politikai értékelésnél jó lett volna, ha a politikai szervek intézkedéseinek hatékonyságát jobban elemezték volna. Készítettek olyan intézkedési tervet, amely segíti a gazdasági intézkedési tervek teljesítését. A munkaerő hiánnyal kapcsolatban elmondja, hogy a Vendéglátóipari Vállalat és KÖZÉRT Vállalat azért örvend népszerűségnek a fiatalok között, mert jobb az anyagi ösztönzés, mint a Hungáriában, vagy egyéb üzemben. Azért mennek el sokan pl. a Hungáriából is, mert a lakásproblémájuk megoldása szinte lehetetlen. 5-60Ü forintokat fizetnek egy-egy albérletér. Valamilyen formában enyhíteni kellene ezeken a gondokon. /Pl. leány szállás felépítése/ A hungária esetében, ahol sok q vidéki nő, ez különösen hat. Sós elvtárs: Az anyagot jónak tartja. Az általános értékelésen túl ennek hatásait is megmutatja, amely nem jelentkezik a vállalati számokban. A határozati javaslattal kiván foglalkozni. Helyes-e, ha az 1964-es év tapasztalatainak alapján, általánosan hozunk határozatot? Nem volna-e a kevesebb több, ha a négy vállalatnak legfőbb gyengeségeire utalnátok, ennek javítását tűznénk ki célul? Pl. a VGST-ben a termelés ütemességét, gyártásfejlesztést. A VOR-ban, EKM-ben és a Hungáriában mást-mást, igy talán több eredményt érhetünk el. Az általánosságban hozott határozat 5-6 pontjából A-5 pontot - magára nézve kötelezőnek érezve - teljesit a vállalat, de a számára legfőbb 1-2 pontot éppen nem, pedig éppen ez emelné a vállalatot jobb szintre. Állásidő, hullámzó kereset, rossz hangulat. Mindez olyan tényező, ami mindenre kihat. A termelékeny ,óg egyedileg nem hat, de a kereset százalékos csökkenése igenis kihat. i-------------------------------------------------------------
