Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1965-02-24
»-rV w»- 7 -Általános véleményként hangzott ol az, hogy a gyáregység szervezet jobban tudta követni a gyártás lüktető jellegét és a gyaregységvezotők közvetlen intézkedéseikkel teljes ke resztnetszenben irányítani tudták részlegeiket. Jclenleg a termelési főnökhöz tartozó több üzenve? zotő irányítását a termel isi főosztály som üzemszervezési sem terndlési szinten irányítani non tudja és a felduzzasztott termelési fő- 7 osztályf szervezet nem képes megbirkózni a feladatokkal. Munkaszervezés gyakorlatilag nincs a vállalaton belül, az üzemszervezés és az ezzel kapcsolatos tevékenység nem kielégítő és-'ennek következtében a termelés irányítása alacsony színvonalon mozog* Termelési kérdésekbe^ sem egységes a vezetés és emiatt nem is határozott, non elég következetes* A termelés irányítás hiányossága érezhető volt a központi szóróidé kialakításával kapcsolatos technológiai és műszaki tervezésben. Addig anig a feladat tervezési állapotban volt, a termelési részlegek tudor* másülvettők a szereidében várható változásokat és véleményüket a termelés szempontjából csak'.akkor fejtették ki, amikor a nögvalósitág már befejezéshez közeledett. Az előrelátó és termelésirányító koncep-^ ció hiányzik véleményünk szerint e szerv munkájában, mely a napi égető feladatok megoldásán túlmenően a holnapot is látja és ebben tevőlegesen is álláspontot tud foglalni* Az öntödék gyáregységi szervezésében a gyáregység vezető közvetlen hozzátartozó részlegeivel az Öntödék teljes tevékenységéért felelősséggel tartozott* Az öntödéknek üzemekké történő átsző vezősével a kialakult főkohászi beosztás nem rendelkezett olyan hatáskörrel, amely az öntödék technológiai szinvonalán tulnenően azok termelési, fegyelmi és egyéb ügyeiben operatívon intézkedhetett volna, sőt a jelenlegi 7 szervezésben ahhoz sincs joga, hogy az általa kidolgozott molegtechnológiai tervek megvalósításút az üzemekben megkövetelje* $ ' A gyártásiéjleSztési tevékenység hatása cl minőségre, termelékenységre és önköltségre.__________________________________________________________ Az eddig végrehajtott -gyártásiéjlesztés eredményeként részben javult a minőség. Nem általánossá; ben jelentjük ezt ki, hanem o. készüléke zés célg évesítés '.és kisgépesités bevezetésével kapcsolatos intézkedések egy részénél* fennáll ugyanis olyan eset, hogy célgép üzembeállításával nem javul a gyártott alkatrész minősege, hanem gyártási problémák következtében e minőségben romlás tapasztalható* Ilyen pl. a gömbök megmunkálása, amely egyébként is nagy nehézséget és termelési gondot jelentett a vállalatnak* Általános minőségjavítás intézkedés főmérnöki szinten történt, az intézkedések megvalósítása azonban lassú tendenciát mutat* A minőség javító yártdofojlcsztési intézkedésnek kell be tudni az indukciós edzés bevezetését, amely egyben termelés kapacitás bővitést is eredményozott* A központi szereidében folyam tosan megvalósítandó gyártásiéjlesztósi elképzelések hatással lesznek a szerelés minőségére ás'következésképpen| csökkonio kell a szerelés utáni repasszálási munkáknak. E feladat végrehajtása azonban még a Traktorgyár előtt áll és komoly erőfeszítést kell tenni az elképzelések realizálására. A kisgépesités, célgépesités és a létrehozott gyártósorok következtében egyes alkatrészek gyártásánál a termelési ond részben megszűnt; E berendezések termelékenység növelő- hatása jellegüknél fogva is bizonyítható és ezen túlmenően a készülékezés programszerű betartása | csökkenti a gyártmányok ráfordítási idejét. • i É u---------------ÍÍ- _ _ I *
