Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1965-10-20
Ennek köszönhető, hogy a hatodik foglalkozáson már a hallgatók több mint 5o %~nak szinte kifogástalan, a gyakorlatban is 3ól hasznosítható jegyzete volt. A materialista és idealista világnézet ellentéte és harca kérdésében nehézséget okozott a történeti rész megértése, a főbb tendenciák okainak feltárása. Erőteljesen tapasztalható volt a verbális jellegű tanulás, a tankönyv, vagy az előadás anyagának szinte szó szerinti visszaadása. Az iskolavezetés ekkor felhivta az osztályfőnökök figyelmét arra, hogy foglalkozzanak - amikor azt szükségesnek Ítélik meg - a helyes tanulás kérdéseivel is. Ezt még nem sikerült megoldani, mivel a feleletekben továbbra is érződik az iskolás jelleg. Az igaz, hogy a tananyag ezen része sem túl 3ok önálló rendszerezési lehető^ séget biztosit. A jelzett problémák ellenére is megállapítható, hogy elvileg sikerült tisztázni - megítélésünk szerint valamennyi hallgatóval - a két világnézet egymást kizáró lényegét és a materializmus igazságát. A materialista világnézet alapkérdései c. témánál a tantestület előzetes állásfoglalása érvényesült az, hogy: a filozófia és a világnézet kapcsolatánál a *'ogarassy-féle álláspontot képviseltük, mely szerint a marxista-leninista világnézet lényegében a dialektikus, és történelmi materializmus tudatos alkalmazásaként jelentkezik. Ezt természetesen a már kialakult világnézetre vonatkoztatjuk. Ebből kiindulva agitációs érvként is felhasználható a gyakorlatban az elméleti, ideológiai továbbképzés szükségességének indokolására. E témakörön belül sokat vitatkoztak a vallásos világnézet hatásáról, arról, hogy fiatalok többsége a szokás alapján áll, viszont nem rendelkezik kellő ismerettel, amely világnézeti kérdésekben a helyes uti*a irányítaná. Az idősebb korosztálynál is hasonló módon vetődött fel a kérdés, úgy, hogy a vallás tömegbázisát jelenleg az alacsonyabban képzett emberek alkotják. Ez természetszerűleg nem zárja ki magas képzettséggel rendelkezők vallásosságát sem. Az egyik osztályfoglalkozáson ez úgy is megfogalmazást nyert, hogy az emberek nagy része ma már nem attól fél, hogy ninc3 isten, hanem attól, hátha mégis van. A dialektika lényege c. témánál bonyodalmakat okozott az összefüggések holyes értékelése. Itt arra fektettek nagy súlyt az osztályfoglalkozásokon, hogy mindig a leglényegesebbeket kell megragadni, mert ezzel érthető meg a társadalom fejlődése és az egyes történelmi korokat legjobban meghatározó alapvető tendenciák. ^ ir*~I -___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
