Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1963-02-27
r - , i DnhTTítíka elvtársi véleménye szerint a KXüZ oktatásnál az voln^ JV^?I’észetes, ha 'jgvroi-ávre mindig több hallgatót vonnMnak os a /ilxgt^rképe I. évfolyamra, mert a természetes lemorzsolódús lehetősbe ien.. lia h0! y áz árit.erőn. osztálytól kapott tematikát .igen jónak tart^a^ es* mint segédeszközt ..ropagandistu murvájához örömmel ve öté. Ha a kongresszusi anyag' tanulmányozásánál ezt tövuobra is iaeu^«p3c AS?4iÍkoztatást illetően azon felvetésre, hogy az események mögött iíad-ak? ezt természetesnek tartja, ráért a tények alakulhatnak bizonyos kérdésekben másként is, mint föltételezik, es egy-egg tény oxb~ * kellsére csők utána kerülhet sor, - a tények és a tajekoztatas nem letet szinkronban, tehát ez a türelmetlenség nem egészen indokolt. , '"idő kell a vezető pártszerveze teltnek ahhoz, xogy oizonyos dolgokat értékeljenek, következtetéseket vonj ónak le* . . __ „ . Elmondása szerint a jelentás általános “gáálla|itásai je lomzoek az ^lmondia az et. azt is, hogy amikor a hallgatók nem készültei lel a*. •5^1, hazaküldte őket - véleménye saerint annyi^tiszteletet meg lehet követelni vezetőktől, párttagoktól, de part ormival 1 eit ol , hogy vegyenek fáradságot a felkészülésre. A .maga rész írói biztos abban, hogy ez többet nem fordul elő. A partbizalmival_külön is beozel, m^-t nem engedhető meg, hogy ne tudja az anyagot, amikor a szemináriumon pártonkivüliek is rósztvesznek, de a felkészülést meg kell követein a párttagoktól és a gazdasági vezetőktől _ is. ^ieme^e szerint vitatkozó légkört csak altkor lehet a szemináriumon kialakítani, ^ c oail ftíetóSyfSSÍn? fAaSShvezeti politikai iskola neaezn indult , meg? eSnlk okát abban látja, hogy erre a teriletre tettok a kevosbo gyakorlott . ropagandistákat. Ez nem volt .■ lyes. Jánki elvtárs: ismerteti a VB-al, hogy a Politikái,.Bizobtsag^yiecy^ 11.-én határozatot hozott a kongresszus aayaganak tanulmányozasara.^ A'határozat főbb részeit felolvassa. Véleménye szerint a jelentésben főleg szervezési kérdésekről heoZ-olnek, és nem esik szó arról, hol kell segíteni, javítani, namutat arra, hor"v májusban taggyűlésen is foglalkozni kell a kongresszus hat uorutával, az elfogadott Szervezeti Szabályzattal. Az elkövetkező^ ovekben a politikai munka alapját képezi a kongresszus, tehat nagyon döntős az"indulás ebben a kérdésben. Homoki elvtárs: véleménye szerint a jelentés ás a vita azt mutatja, _ ho y a pártoktatás számszerű fejlődése, tartalma nem mutat olyan xej- XSaLt, Snt más területen jelentkezik. Meg kell nézni mi ennek az oka, és -hogyan lehet ezen goyrsan változtatni. Tapasztalata az, na az ellenőrzés nem megfelelő, visszaesés . tapasztalható az oktatásnál nívóban, tartalmában, számszerőségében is, amikor újra nelyre^iln az ellenőrzés mutatkozik fejlődés, kialakult az állami oktatásban olyan szemlélet, ha azt akarják, hogy emelkedjen nívójában, tarualmaoan, fegyelmében, akkor az ellenőrzést kell megszigorítani. Ez a törvény nyilvánvaló un érvényesül a párt oktatásnál is. Az eve.' >ta mutatkozó stagnálásnak az ellenőrzés elmaradása, lazasaga az oxa, eppen ezert javasolja, hogy már a hátralévő félévben is tegyenek ennem érdekűben valamit, a EB tagjaiból lehetne kiépíteni ellenőrző gardát, ez nem jelentene nagy leterhelést, és a hatása igen jo lemie. _a jyvore vonatkozóan ezt az ellenőrző gárdát asután gondosabban ki lene t építeni. Jánki elvtárs: véleménye szerint félreértés lehetgaz, Jiogy^a VB úgy határozott, hogy a jelentés csak a tartalmi oldallal foglalkozzon . Emellett be kellett volna mutatni valamilyen mértékig bázisainknál, az üzemekben folyó oktatást, megmutatva azt is. hogy egyes pártszervezetek ebben az övben hogyan t rodnelv a pár toktatiooal, milyen I t--------J
