Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1962-09-12
MSZMP XIX. kér. Bizottsága Jegyzőkönyv. Készült 1962. szeptember 12.-én a kerületi Pártbizottság székházában megtartott végrehajtóbizottsági ülésről. Jelen vannak: Jánki Kálmán, Vigh József, Tóth József, Karácsony István, 'Erdei István, Drapál János, Kunczer Mihály, Németh Antal, Ecsedi Gyula, Homoki Sándor, Sárközi Ferenc BPB, Meghívottak első napirendhez: Szerelmi Tibor, Lovas Zoltánná, Vezekényi Lajos, Svella János, Krakker József, Sellő Dénes, Kelemen et. Bp.Szot. Meghívott második napirendhez: Kotymán István Meghívottak harmadik napirendhez: Mátyus Lászlóné, Kovács Ilona, Gáborné etnő BPB, Sós Sándor. Napirend: 1./ Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről, a szakszervezetek munkaverseny szervező, irányitó tevékenységéről, a szocialista brigádok munkájárói, segitéséről. Előadó: Szerelmi Tibor 2./ Különfélék: a. / Az 1962-63-as pártoktatási év előkészítéséről. Előadó: Tóth József b. / A kerületi PB és a pártszervezetek 1963* évi költségvetése. Előadó: Mátyus Lászlóné —--------r— —— ; --i . / ~ 77 f .V MSZMP KEKHFTI BIZOTTSÁGA. Me^rz. fífcfs • Itclys s MinősÜei'c: < ( S. rábízott: 1./ ......;................. Megjegyzés / Jelentés mellékelve./ -----------'"'■"IUL Szerelmi elvtárs: kiegészítésként közli, hogy a jelentés nem eléggé közérthetően, konkrétan világit rá arra, hogy a vállalatok gazdasági vezetői mennyire foglalkoznak a munkaverseny kérdésével, milyen az együttműködés a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek között. A termelési adatokból az tűnik ki, hogy a munkaverseny területén van fejlődés, több és konkrétabb vállalásuk van a dolgozóknak, de ez a gazdasági eredményekben nem jelentkezik megfelelő mértékben és ez bizonyos fokig a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek együttműködéséből, ill. a munkaverseny és a vállalatok kwxKttí feladatai közötti teljes összhang hiányából adódik. Ez mutatkozik a VCST-ban, ahol minőségromlás következett be, ugyanakkor a készletgazdálkodásban, a termelékenység növekedésében is mutatkozik bizonyos akadály, visszaesés. Tapasztalatuk az, hogy a munkaverseny szervezése a társadalmi szervek részéről is bizonyos mértékig reszortfeladatként van kezelve. Ezt mutatja pl. az EKM-ben kialakult vélemény, mely szerint a munkaverseny azért nem megy, mert a termelési felelős nagyon gyakran változott, vagy a Gránitban az üb. titkár szabadságideje alatt az üb tagjai közül senki nem foglalkozott a munkaversennyel, de hasonló volt a helyzet a V03T-ban is a szabadságolás alatt, pedig a munkaverseny nincs személyhez kötve, kollektív munkának kellene lennie. «34UMhMWI«jUg [-- — l
