Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/4)
1961-05-24
r 'i f J u a E L É K . A jegyár Selyemipar Vállalat gyártelepeinek gazdálkodási rendszere. Terv számok,. minisztérium által jóváhagyott éves ás negyedéves terveket osak a vállalat egésze kap. i A vállalat gyártelepei részére a következő éves tervfeladatokat ' adja: műszaki fejlesztési tervek /teruházás, felújítás, karbantartás, műszaki intézkedések/, minőségi együttható, gyártmánymélységben. A gyártelepek negyedéves operatív terveket kapnak az alábbi t e rv-műt a t ó s z ámcnb an: kiszállítási tervek méterben, gyártmánymélységben, ^ termelési terv összes vetésszámban, alapanyag /fonal/ keretszámok anyagcsoportonként, tonnában, létszám- és béralapterv állománycsoportonként; munkás átlagórabér, ( termelékenységi műszaki mutató: vetés/g.épóra. A ^gyárak gazdaságosságát nem tervszámok, hanem a selyemiparban ttb. o ev óta bevezetett önzöltségmérési módszerrel, költségnormákhoz viszonyítva mérik. A gazdaságosság mérése. Az előbbiekben említett önköltsSgelszámolási módszer lényege a következő: a selyemipar központja évenként, r'szben az előző év bázisszámai alakján, részben a folyó év konkrét termelési és műszaki fejlesztési körülményeinek, valamint a vállalat egésze számára jóváhagyott önköltségi tervszámoknak és alaprentabilitásnak figyelembevé/-n telével, költségnormákat határoz meg. A költségnormákat a közvetlen költségekben /alapanyag és darabbér/ gyártmánymélységben, iparági átlagban, az általános költsége ket pedig költségosoportonként Írjak elő a gyártelepek számára. A gyárak gazdaságos működésének mérése olymódon történik meg, hogy a könyvelés adataira épített negyedéves kimutatásokból megállapítják, hogy a költségnormákhoz képest megtakaritast vagy túllépést ért-e el a gyár. A költség-mérésnek az a módszere, hoyy az említett közvetlen költségeket gyártmányonként fajlagosan határozzák me^. a gyárak gazdaságisságának mérésénél kiküszöböli a valasztek-valtozás torzító hatásait. , , A?.a körülmény^ hogy a gazdaságosság mérésénél a választók hátasat kiszűri, megkönnyíti az egész ipar számára az előirt termelési feladatoknak gyárak közötti felosztását. i/..Saadaságnssá;| mérésének ismertetett módszere nagy részben kiküszöböli a gyáraknál a termelési volumen változásának gazdasági hatásait is, miután az általános költségek normáit általában absztlut összegben határozzák meg. Az ismertetett gazdasági mérési mód részletesebb és mélyebb elemzését adja a gyári gazdálkodásnak, mint az önálló vállalatoknál alkalmazott eredmenykimutatási elszámolás, L------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— : J
