Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1989-04-11
**■---■ k'— A "BALOLDALI ALTERNATÍVA" EGYESÜLÉS /"BAL1/ ALAPÍTÓLEVELE 1 /TERVEZET/ Az "államszocializmus" lehetőségei kimerültek. Intézményi formái * lakosság életfeltételei Javuláeá[ nak és a történelmi haladásnak akadályaivá váltak. Ebből a faliamaréaből kiindulva kezdeményeztUk azon erők megozerveződéeét,' amelyek táraadalmunk jövőjét nem a. neoaztálinizmue és nem ie a polgári jellegU ujkonzervativizmue valamilyen változatában képzelik el. Az 19S8 szeptember ée 1989 február közötti vitáink hozzájárultak törekvésünk fő körvonalainak kialakításához. /Az "Alspitólsvel" a szeptemberi "Felhívás", a januári "Alapelvek" valamint az elmúlt hónapok vitái alapján készült./ 1. A "Baloldali Alternatíva" azoknak a törekvéseknek a folytatója kiván lenni, amelyek a különféle gazdasági, politikai, kulturális monopóliumok, előjogok ellen fellépve egy szolldárisabb, esélyegyenlőséget biztositó, ennélfogva szabadabb, demokratikusabb társadalmat tűztek ki célul. Szellemi előzményeink központi /de nem kizárólagos/ elemének a marxi eredetű kritikai társadalomelméletet tekintjük, amely bizonyltja egy alulról szerveződő társadalmi önkormányzat lehetőségét és történelmi fölényét. Ezt a társadalomelméletet mind irányultságéban, mind módszerében alkalmasnak tartjuk egy XX. század végi baloldali alternatíva megfogalmazásához. Leszögezzük, hogy a Kelet-Európaban /Így Magyarországon/ az elmúlt évtizedekben folytatott társadalomszervezés nem igazolható a marxizmussal, sőt ellentétes vele. nav, 2. Az utóbbi százötven év önálló dolgozói törekvései a társadalmi önkormányzatba termelési demokráciának és a javak ennek megfelflő elosztásának igényét mutatják. E törekvések megvalósulását az állam és a tőke egyaránt akadályozta. Úgy véljük,' hogy a baloldalnak a dolgozói önkormányzati törekvésekhez kell kapcsolódnia. Az alapvető társadalmi feszültségek csak igy szüntethetők meg tartósan. 3. A jelenlegi politikai és gazdasági bürokráciák - minden belső pozícióharc mellett - közös törekvése: részleges reformokkal átmenteni a régi hatalmi szerkezet alapjait. Ez tartósítaná az egymással versengő elitek uralmát és a kettős /állami valamint magántőkéé/ kizsákmányolást. A kormányzat már ^ hosszabb ideje újabb és újabb áldozatokat követel a lakosságtól. A családok zöme teherbíró képességének határán van. A helyzetet romló életszínvonal és az emberek túlhajszoltsága jellemzi. Bizalmi válság, ennek nyomán politikai válság alakult ki.' Kiutat csak a gazdasági és a politikai hatalom társadalmasítása Jelenthet, amikor a dolgozók közvetlenül rendelkezhetnek a társadalmi erőforrások és a termelési célok fölött. 4. A "Baloldali Alternatíva" legáltalánosabb föladata egy termelő és önkormányzó közösségek együttmüködeséből felépülő, önmagát megszervező társadalom elméleti és gyakorlati lehetőségeinek keresése. Középtávú elképzeléseinkből szükségesnek tartjuk kiemelni a következőket.- A fennálló nemzetközi erőviszonyok között Magyarországnak alyan vsgyesgazdaaág kialakítására kell törekednie, amely az állami és a magántőkés szektor mellett közvetlenül társadalmi szektort is tartalmaz. Ez utóbbi a fogyasztók és a termelők alulról szerveződő, közvetlen együttműködésének a területe. Működésének kikísérletezése a közeljövő feladata.- A magántőkéé és az állami szektorban is elengedhetetlennek tartjuk a gazdálkodás demokratizálását: a túlméretezett szervezetek decentralizálását, a dolgozó kollektívák és érdakkópvissleti szervezeteik döntési jogainak radikális kiterjesztését. A vállalatvezető a dolgozói kollektíva alkalmazottja legyen!- Olyan politikai intézményrendszerben gondolkodunk, amely a közvetlen, részvételi demokrácia irányába fejlődik tovább. A Jogállamiság, a polgári szabadságjogok és a parlamentarizmus ugyanis nem jelentik a demokratizálás végpontját: nem nyújtanak garanciákat a gazdasági egyenlőtlenségekkel valamint ezek politikai egyenlőtlenségekké válásával szemben. Az elitek hatalmával, a korporáció* és pártrendszerek bürok—^ráciáival szemben társadalmi mozgalmak rendszerének kialakulását szorgalmazzuk. Ez az apparátusok funkcióinak fokozatos átadását feltételezi önszervező munkahelyi, lakóhelyi stb. kollektivoknak.- A jelenlegi válságos helyzetben fontosnak tartjuk a gazdasági és politikai káosz elkerülését. Szembehelyezkedünk az anyagi és kulturális elszegényedés fokozódását, az egyenlőtlenségek szakadékká mélyülését, munkás és alkalmazotti rétegek társadalmi leértékelődését eredményező törekvésekkel. Fellépünk a terméozeti és társadalmi környezet minőségének védelméért. Olyan társadalmi konfliktusforrásokkal kapcsolatban, mint például a szociálpolitika és az oktatáspolitika összeomlása, a munkanélküliség, az infláció, a nem szüktn ökonomista megoldások érvényesítése érdekében foglalunk állást. Elméleti és gyakorlati segítséget kívánunk nyújtani egy széleskörű társadalmi önszerveződés, közösségi önvédelem és szolidaritás kiépítéséhez - A nemzotközi kapcsolatokban szükségesnek tartjuk azokkal a társadalmi-politikai mozgalmakkal való szövetség kiépítését, amelyek a mai - végl.tes.n egyenlőtlen és igazságtalan - nemzetközi rendszert egy demokratikusabb, a nemzetek egyenrangúságára épülő uj világrend létrehozásával kívánják megváltoztatni.- Hozzá kívánunk járulni az európai népek közeledését, gazdasági-politikai kapcsolatainak erősítését szolgáló törekvések eredményességéhez. Fontosnak tartjuk, hogy a kontinens nemzetei között egyidejűleg szorosabb és sgyenrangubb kapcsolatok jöjjenek létre. Szükségesnek tekintjük, hegy ennek szellemében alakuljon át a kelet-európai országok szövetségi rendszere, fokozatosan felszámolva a nemzeti és kisebbségi gyulbl^Kapcsolatot együttműködést keresünk mindazon csoportokkal /szervezetek, mozgalmak, egyesületek, v >1- i.ÍÜk, intézmények stb./, amelyek törekvései részben vagy egészben közei állnak a mi szándékainkhoz. ■ V ' III. ■ > i • i .11 , — ■ ' ---------------U__ ____J
