Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1985-11-28
1 .... I 1,1 ' 11 1 II. ■ ■ II .. I II <11 I 1 ■ > ~ 8 társadalmi veszélyességü falfirkálások, zászlntépések is elenyésző szamb3n fordultak elő. A vaqyon el leni bűncselekmények száma az 198o. évi 389-ról, 1984tben 831-re , emelkedett. Társadalmi tulajdon sérelmére az esetek 4o %-át, személyi tulajdon sérelmére 60 %-át követték el. A betöréses lopások száma lényegesen megnőtt. Jellemző az ABC áruházak, vendéglátóipari objektumok, iskolák, óvodák sérelmére, az építkezési területeken, ezen kívül a bu~ , tikokba történő betörések, újabban pedig szaporodó számban a 1a ká s be t ü r é s ek is. A kerület közrendjét, közbiztonságát leginkább veszélyeztető erőszakos, garázda iellegü bűncselekmények száma az 1980.évi ST^rTTl 19B4-r"e"T.IT-ra' 'emelkedett. Különösen a szándékos súlyos testi sértések és a rablások száma nőtt. Az elkövetési módok _ a személy elleni bűncselekményeknél kegyetlenebbekké valtak. Ebből is adódóan megnőtt a lakosság félelemérzete is. C' A bűncselekmények minőségi jellemzőire nézve negatív változás, trőtyT az"TÍkcvetések"TérbeTiidőbeli határai kitolódtak az összbünczésen belül növekszik a jelentősebb súlyú bűncselekmények száma . Több a sorozatbüncselekmény és a mozgóbunozes, egyre gyakrabb a társas elkövetési mód. Szervezett alvilágról azonban kispesten nem beszélhetünk. A bűnözés elkövetői oldal -Írói megállapítható,hogy fokozottba/ alacsony müvtkl tséqüek szem'bekerülése a törvénnyel-. A cigány rétégből elsősorban ve yon elleni, illetve személy elleni bűncselekményből a rablás, a garázdaság, a testi sértés huntette azok, a melye k g y a k o.r i sága nőtt. Jelentős e n nett a f i a t a 1 x e 1 n o 11, a fiatalkorú és gycrmekkorú elkövetők'száma. A bűnözésben va 1o részvételük főleg a vagyon elleni és az erőszakos, garázda bűnesi 1 eknánvrk elkövetésében ny ílváhu 1 ineg . Kcrü 1 etűnkben azért is kell nagyobb figyelmet fordítani erre a tendenciára, mivé1 az átlagosnál többen laknak az érintett korosztályból itt. A bűncselekmények számának kerületi emeikedesc nem ad yalnsápns képet i bűnözésről, ha nem vesszük figyelembe a latens bűnözést. Az ismertté vált bűncselekmények adataiból lehet arra következtetni, hogy a latens bűnözés is növekszik, kulo nósén az éJ nsd 1 je11cQii' cse1ekményéknél és a közveszelyes munkakerü lésnél . Növekszik a kerületben is azoknak a s/ama okik riern rertde 1!<eznők állandó r.iui11'.ahe 11 yel., lakassál, üJüLLLL áletvitelűRk. Ezek nem mindegyike Cm,zó, de a bűnözés potenciális ulánpót- i ását ad iáC . e?ért 1 t rsadalmi veszo.1 yesr.egUk nayyfuku . Kc• i ulétünkben különösen a közlekedés ér, a piac, a jó uz 1 o Lha 1 oza v ; lehetőségei matt megjelennek rendszeresen az agg 1 omerae ! o lumpen elemei is. L J _ _ __________________________________________________________________________________,_______________
