Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1983-03-29
'-------------------------------------------------------------------------------..■*m *-•- - ' t ^- 6 -bázis fejlesztése mellett e tény is indokolja azt, hogy a jövőben erőteljesen törekedni kell a kerület iparának erősitésóre és szélesitésére. A kerület fejlesztés kérdései a pártmunka integráns részévé i váltak", A pártbizottság és az apparátus várospolitikai kérdésekkel javuló hozzáértéssel és növekvő eredményességgel ^ foglalkozott. A kerületfejlesztés ügyében is erősödött a kerületi pártbizottság "gazda-szerepe", közvetlen részvétele a feladatok meghatározásában éa a megvalósitás ellenőrzésében. Határozottabbá vált a kerületi tanács munkájának pártirányitása. A PB arra törekedett, hogy egyes fővárosi tanácsi szervek kerületünket érintő tevékenységét befolyásolja és ellenőrizze. E folyamat nem volt konfliktusoktól mentes,más részt kezdeti eredményei már érződnek,-'-n Mindez azzal is járt, hogy a kerületi P8 esetenként az indokoltnál nagyobb operativitással foglalkozott a kerületfejlesz^ tés konkrét ügyeivel. A kereskedelem, szolgáltatás, a kulturális ellátás kérdéseivel is behatóan foglalkozott a PB az elmúlt években. A lakóházüzemeltetós, felujitás és karbantartás hangsúlyos politikai feladattá vált - ezzel párhuzamosan az IKV munkája is a pártmunka homlokterébe került. A kerületfejlesztés átfogóan értelmezett témájában 1985-ig, a kispesti rekonstrukció befejezéséig kiemelt feladat az ütemes, jó minőségű épités szorgalmazása és elősegítése a kerületi PB eszközeivel is. A városrész fejlődését, az élet minőségét jelentősen befolyásoló kereskedelmi, kulturális, szolgáltató intézményrendszer, valamint a közműhálózat további bővítését a jövőben is folyamatosan a pártmunka fontos feladataként kell kezelni. A gazdaságpolitikai agitációs munkában az elmúlt években nehéz volt lépést tartani a szigorodó gazdasági környezettel, az életszinvonal-politika kényszerű módosulásával. Az agitáció gyakran deffenziv állásból.utólag igyekezett az eseményeket és azok szükségességét indokolni. Nőtt a gazdasági élettel kapcsolatos értetlenség és az elbizonytalanodás veszélye a dolgozók különböző rétegei és-ha kisebb mértékben is - a párttagság soraiban is. Az agitációs munkában nehezedő feladat a gazdasági folyamatok gyorsuló változásait megértető, elfogadtató, az abból adódó feladatok végrehajtásával azonosuló magatartást elősegitő hatékony érvanyag kimunkálása. Gyakori, hogy az agitációs érveket készen, íeotről várják - pedig ennek realitása a mind összetettebb, specifikus helyzeteket teremtő állapot miatt mind kisebb.
