Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1982-09-09
^ - 11 - ^- Az építési engedélyek kiadása területén a kerület a szakszerűség követelményeit érvényesítette, de az előbbiekben említett korlatok miatt nem elhetett azokkal a jogokkal, melyekkel I.foku cPJte^ sági szerepe folytan elvileg rendelkezik, a gazdasári lehetőségek és az építéstechnológiai hao e korlátái miatt azonban gyakorlatilag hatékonyan nem i Az^előbbiek'miatt sem Kispesten, sem a főváros más feilesztési területein nem sikerült sajacos arculatú, csak a kerületre jellemző városképét kialakítani.- Az építési tevékenység és az építési terület határán élő lakosság közötti rendszeres konfliktusokban a kerület következetesen képviselte a lakosság erdelcei , az utak állapota, a folyamatos közmű ellátottság, a zöldterületek védelme érdekében rendszeresen i.ellepett a Beruházási Főosztály, a FOBER, a va-.la-.atok felé. \ jövőben még fokozottabban kellene elmeri büntetésekkel, a rendetlenség felszámolása erdereben. E tekintetben azt javasoljuk, hogy a bűnjelesek kiszabása a közvetlen károkozókat sújtsa, erűivé a jogilag áttételes szankcionálást.- A műszaki átadásoknál a kerület magatartására a^minőség fokozott megkövetelése jellemző. E magatartást támogatjuk éli arra törekszünk, hogy az ^eljárásokon a kerülettel egyeztetett álláspontot képviseljünk.- A kész lakóterületeken a kerület több alkalommal szervezett társadalmi munkát, parkosítási céllal. S munkaakciók sikere, a résztvetel aranya a kerület társadalmi szerveinek és lakosságának aktivitását jelzik. A jövőben - a beruházások egyes elemeinek decentra^ lizálása kapcsán - a társadalmi munkához nagyobb anyagi támogatást kívánunk nyújtani. E mellett el kivárijuk érni, hogy & FOBER területi irodája az eddigi — nél hatékonyabb támogatást nyújtson a kerületi kezdeményezésekhez . 8./ A beruházásban résztvevők érdekeltségi viszonyai A beruházásban résztvevők erdekeletsegi viszonyaiban az erkölcsi érdekeltség dominál. A fejlesztés legíőbb hatóereje a népgazdasági tervben és a Főváros tervoben szereplő lakás-termelés, mely a legégetőbb társadalmi probléma, a lakáshiány felszámolását célozza. A^fővárosi es kerületi szervek, továbbá az ÉVII tevékenységét alapvetően ez a cél határozza meg, de a vállalatok — látszólag egyoldalú nyerő— ség-orientálságával szemben is erőteljesen érvényesül a naturális tervcélok teljesítésének követelménye. Mint az közismert, a komplex lakásépítés nyereségtartalma valamennyi építési tevékenység között a legalacsonyabb, és nem egy résztvevő vállalat kritikus gazdasági helyzetbe kerül a normatív árszabályozás folytán. ' ............ ' i ■ II i I i ■ I i I II I >11 I I II n I I ' ■ i -- J
