Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.24.a/3)

1981-11-19

1 .... I ' III. ■ .11. I

fel tételezések is, amelyek nem igazolódtak a centralizációs folyamat végrehajtása után. Csupán jellemzésül megemlítem, hogy a magyarországi szocialista építés elmúlt 36 éhében az iparirányítás és ipari szervezet átszervezésére 16 alkalommal került sor. E 16 szervezeti módosítás közül 15 egyértelműen a szervezetek növekedésével, a centralizációs erőteljes kibontakozásával járt. Az egyik fogódző pont tehát, hogy most nem ennek az objektíve igazolt, törvényszerű centralizációs folyamatnak a visszafordítására, hanem a folyamatban bekövetkezett hibáknak, indokolatlan lépéseknek a korrigálására nyílik alkalom. Tehát alkalom, amely ezeknek a hiányosságoknak az objektíve nem indokolt, nem igazolt lépéseknek a korrekcióját teszi lehetővé szervezeti oldalról a magyar gazdaságban. Nagyon fontos másik fogódzó pont, az első generális elv, hogy nem visszafordítani akarunk valamit, nem az a cél tehát, hogy ezt az erőteljes centralizációs folyamatot most egy "lárputlár" decentralizációs folyamat váltsa föl, pusztán az indokolatlan, túlzott lépesek v kiigazítására nyílik alkalom. A második szorosan, ehhez tartozó

gondolat: ha a nemzetközi összehasonlításokat tekintjük, akkor az derül ki, hogy a magyar gazdaság messze-messze tulcentralizáltabb a környezetünkben lévő hasonló fejlettségi szinten álló szocialista, illetve tőkés országok gazdasági-szervezeti formációihoz köpést.

Ennek alátámasztására had említsek meg néhány konkrét adatot.

KGST es az európai gazdasági közösség tagországai közül azok, amelyek megközelítőleg a magyar gazdaság teljesítő képessegét produkálják napjainkban, kivétel nélkül kisebb szervezetekre epitik fel a gazdaságukat. Jellemző, hogy a hozzánk hasonló teljesítő képességű gazdaságokkal rendelkező tőkés országokban az 5o főnél kisebb létszámot foglalkoztató vállalatok részaránya a gazdaságban 15-4o %, a szocialista országokban 5-3o % között mozog, ugyanez a magyar gazdaságban o,l. . Az egy vállalata jutó átlaglétszám ezekben az országokban egyhuszada a magyar, vállalatoknál foglalkoztatott átlagos létszámnak. Vannak tehát olyan nemzetközi tapasztalatok is, amelyek arra intenek minket, hogy a magyar gazdaság szervezeti túlcentralizáltsága valószínűleg a gazdasági hatékonyság kibontakoztatásának az egyik akadálya lehet.

(4iem döntő, nem kizárólagos, de mindenféleképp az egyik tényezője, az egyik eleme azoknak az akadályoknak, amelyek ma gazdaságunk teljesítő képességének növelését befolyásolhat.jákj bizonyara az is köztudott mindenki előtt, hogy az 1968-as gazdaságirányítási reform tulajdonképpen nagyon erőteljes növekedést valósított meg, a- 3 - *

i---——. J