Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1966-05-19
íf1 aaeÁt&MwsM* gI . . Cá ú* S.A c* o. A nunkáskeresetek 19S1-19S5 köz itt nagyüzeme ínkben 74 - 6 %-al, kisebb egyeSgéHíáj és a szövetkéz;.'tejnél lo •-• 12 %~al növekedtek Ezen átlagon belül egyes szövetkezetek- üzenek'adatai lényeges, eltérést mutatnak* PL. a VOR Hungária 9--6 %\ VCST 5,6 %, 9-EKM 5°3 %j Elektromos Müvek I4.->9 %, Ut, Vasút 13*3 %> ugyanakkor keresetcsökkenés mutatkozik a Sütőipari Vállalatnál, árui - többek között - indokolja a fluktuáció nagy mértékét-;' A ktsz-ek területén legnagyobb a keresetemelkedés a Kispesti Elektromosnál 19*6 %, “a Kispesti, Vaiparii ál lou6 %, ugyanakkor . a Balaton Cipész ktsz-nél közel 2 %-os keresetcsökkenes alakult ki. Egyes szakmákon belül is jelentkeztek kar ' z’/talanságok, különösen 1 alváz és karosszéria lakatos, szerelő-lakatos, és nagkászitő területeken, ami pll a VC8-.cn belül, problémát okozott a gazdasági vezetésnek,, A G-EKM-en belül a forgácsoló 7<.9 %, mechanikai műszerész 11*5 %>emelkedett ki az üzem 5.5 %-os átlagábólo ^ Általános jelenség, hogy az időbéres dolgozók keresete a teljesít< ménybérésekénél'jobban emelkedett* Ez összefüggésben van a normakarbantartással* Figyelemre méltó, he y az időbéres munkaterületek teljesítmény növelésére.- a munka szervezette égének fokozására viszonylag kevés intézkedés történt, ugyanakkor keresetük lényeges növekedése üzemen belüli bérfeszültséget és kedvezőtlen politikai légkört teremtetts, . -> A VCST-ben ez a helyzet lényegesen jobb, kb« egyenlő arányban ' növekedett a két bérrendszerben foglalkoztatottak keresete* ■ Általában mcgállapitható- hogy négy év alatt legjobban a lakatosok és műszerészek keresete növekedett-Feltűnt a vizsgálat során in, hogy az állami iparban, sokkal alacsonyabbak a kereseti“szinték* mint a-szövetkezeteknél* HL. a Vas-Fém ktsz-ben ‘Lo -312 %-kal. magasabb mini? a VOST-nél, vagy az Elektromos ktsz-ben 3o %-kal nagyobb, mint a G-EKM-néir Ez a különbség még akkor is nagy, ha figyelembe vesszük a ktsz-ek magasabb szakmunkás arányát, ás kvalifikáltabb aurk^vrőit* A túlóra felhasználás az elmúlt négy évben növekedett* Az állami iparon “belül különösen a VCST-ben., ahol egy'főre számitva a túlóra felhasználás több fíikt duplájára emelkedett* Ugyanilyen tendencia voltba Cipész ktsz-nél Is, ugyanakkor a Hungáriánál ás a Vas-Fán ktsz-nél lényeges csökkenés tapasztalható, A munkaerő lakhel;y_ szerinti negps ziását mutató s tat is zf’ kai táblázatból mega 1 lapítótuuk, hogy" a kerületi' munkásainak kb 1/4-e vidékről jár bő* Különösön jelentős ez a VCST-néIv ahol a dolgozók 27 %-a ~ 5o km-nél közelebbről, és több mint 8 %--a messzebbről utazik munkahelyére, összesen kb* ' L3oo munkás jáf be vidékről* A VOR, a Hungária és az EKM munkásainak'egyformán 87 budapesti "lakos és Csak a 3 többi jár be vidékről * jellemző pl, t hogy az EKM-nek. 5o kn-nól távolabbról bejáró dolgozója nincs, Az üzem jeli-g.éből adódóan a legrosszabb arányt az Uh. Vásnimal L,. .yi hot búk: meg, ahol a-‘munkás oknak 5o %~a vidéki és kbo 1/3-a 5o km-aél távolabbról érlcazik* u - JL __ . . __ __________*_._A______________________________ - -- - — * --------- ------
