Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1961-04-27
(«!'-■ .A*#**' jj i'/ I * A szocialista brigádverseny egyik akadálya üzemeikben, hogy a®m «g®é-• ee6ei értelmezik a birgádek erkölcsi es anyagi megbecsülését. A brigádok szervezésénél tavaly komoly dijjakat, illetve összegeket tűztek ki. Azóta helyesen tisztázták azt, hogy ne anyagiak miatt 303jenek letre a brigádok, hanem az erkölcsi megbecsülés miatt es az anyagi eiasmere a< üzemi munkaverseay keretén belül legyen. Ez a tény bizonyos mértekben visszavetette egyes üzemeinkben a brigádokat, pl. a Hungária Jacquardban amiker a brigádok megtudták, hogy a vállalatvezetoseg anyagi juttatást nem tud biztosítani, nehány brigád azonnal feloszlott. Bar a valialatvezetőség próbálkozott pl. a patronáláson keresztül is újjászervezni a brigádok, de ez nem járt eredménnyel. A Ruhagyárban is van ilyen nehézség. hogy nem tudnak konkrét összegeket kitűzni és bizony ezert egye* brigádok legyintenek, ha versenyről van szó. Másik akadalya üzemeinkben a verseny egészségei fejlődésének pl. 1961* elején, ill. első hónapjában az üzemekben folyó normarendezések* 111 ■• Ah.ej a bevezetőbe, ur említettük, 196. évbe. a part és szajcszervezeti szervek jobban foglalkoznak a munkaversennyel. Komoly fejlődés mutatkozik abban, hogy 196e évben a megvizsgált hat üzemben a pártazervezetek /PB és alapszervek/ többször tűzték napirendre a rendszeresen, a Ruhagyárban, a Gránit, ÉKM- és a többi üzemekben ma év elején különöbző szinteken értékelték az 1960 évi munkaverseny eredményeit, ill. az 1961 év feladatait. Az EKM 1960 február ö-i partvezetőségi ülésen tárgyalta meg az ez évi munkaverseny célkitűzéséit. A VGST 1961,február 6-án részletes beszámoló alapján 9 oldalas ertekeles nyomán mérte fel az 196o évi versenyeredményeket és az ezevi uj feladatokat Sajnos azonban az üzemek zömében a verseny beindítása utón az üzemek tel. jesitésüknek részeredményeit már nen közlik menetközben a dolgozókkal. Fontos lenne a termelési tanácskozások közötti időben is a vallalat terv. teljesítéséről a munkások tájékoztatasa. Másik hiányosság, hogy a versenynozgalon értékelése és nyilvánossága nem megfelelő. Gyakori meg, hogy a vállalások a tervek, a programot havi és negyedévi teljesítésétől elszakítva, főként egy-egy kampányidőszak lezárásával értékelik. Dicséretre méltó a Vörös Október Ruhagyár pártbizottságának az a tevékenysége, amelyben a kommunisták részvételét tervezik a v«r®**£b®** valamint az a törekvés, hogy a munkaverseny nyilvánosságát biztosítsák, pl, az 196o áprilisi határozat nyomán, melybwn megállapította a PVB a verseny-nyilvánosság hiányosságait, a VOR pártbizottság agit.prop. titkárának munkatervében be van építve a termeléssel kapcsolatos agita— cióo Az agitációs felelősnek pedig szintén feladata és végzi is, pl. beszélgetéseket folytatnak a szoc.brigádok tagjaival es ahol az üzemvezető mem segíti Éegfelelőem őket, munkájukban, magiak is személyesen beszélnek a műszakiakkal. 1961. február 22-én veit a VOR-ben egy ilyen megbeszélés. A Pártbize tság mumkája az 1961 évi üzemi intézkedési tervből indult ki és a munkát érvükben konkrétan szepesi. Altalánossagpan elmondhatjuk, és ez komoly fejlődést jelemt, hogy a pártszervezetek e fontos problémát napirendre tűzik, a tartalommal azonban mar baj| van. Mivel nimes elégé tisztázva a verseny gazdája, ezért különböző formában értelmezik alapszerveink a verseny irányítását* Egyes helyeken a verseny gazdáén a szakszervezet és ilyen formában a szakazervozetre bízzak az egész szervezést, A helyes az, hogy a versenymozgalom szervezése mem egy szervezet kizárólagos joga, vagy hatásköre, hanem az összes üzemi szervek közös, fontos feladata. A legjellemzőbb ezzel kapcsolatosan az, , szövetség a kongresszus tiszteletére hogy a kommunista ifjúsági
