Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1961-11-28
t Aa életronevelés tapasztalatait uz általános. idácolaban óo a LuriLer Jenő gimnáziumban a kerületi ’.-VL ez óv tavaszán mároiusbön megvitatta, a felvetett problémákat részben sikerült jegoldani. A VB a a életrenoviéo tapasztalatairól szélé jelorrtéot elfogadta azzal, hogy a jelentén fólbanan*<1-toaval, a vitából IdLidnulva a pedagógus pártszervez©tok óo az érintett üzemi p;.lrtezerveBetck tárgyalják meg a felad tokát, n a KIBS5 Bizottság io behatóbban foglalkozzon oszol a kérdéssel. | A VB fölhívta a tanácsban dolgosé kommunisták figyelmét, hogy a jövőben nagyo'o'. gondot fordítsanak a gimnáziumra, a szülők tudatának formálására. Iskoláink rnAnd eredménye sebben való ni tj tik meg az oktató—nevelő munka egy** oógót, a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását* Ezt nagyban elűoegltette pedgógunaink széleskörű részvétele ideológiai fcováb: képzésben, z Kerületünkben kisebb zökkenő mellett oikevült a pedagógusok megelégedésére 1 helyezen megöze ivezni az Ideológiai továbbképzést* A továbbképzés keretűben ' marsdzmuo-lenlmuo, politikai gazdaságtan, dialektikus és történelmi materializmus tanfolyamokon 316 nevelő vet részt, a nevelők 71,49 í'-a. A kongeronoiákra való felkészülés jó volt, a boozámok is eredményesbe voltak. Kb’ouV azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nevelőink érdeklődnek a ;amd.zi.iuoleninizmua iránt, tanúimőmyozzák azt. Tudatában vannak, hogy mindad dig eszmei egységről ne a beszélhetünk, ómig a marxiziaus-leniniaaius tanításait • nem igyekeznek érzelmileg és értelmileg elsajátítani. Az elmúlt évok tapasz, tolatai azt bizonyítják, hogy nevelőink nézeteinek alakításában a konferen„ 0iák cégi tettek. Ennek mértéke természetesen nevelőként változik. A tanultakat mindennapi munkájukban is különböző módon és eredménye en tudják nl^ kalauzul. Gyakori még az olyan pedagógus, oki nagy igyekezettel saj titja el a marxizmus tanításait, de érzelmileg finn* átvétele még nem járt eredménnyel. Ilyen e ötben a gyakorlati alkalmazás sem mi dig a legszerencsésebb. További fontos föladat, hogy a nevelők többcége nocsak tadja, hanem érezze a marxista tanok szűk céges ágét. A novolő te ötül© tok az általános politikai helyset értékelésében elég egységesek. Legtöbb problémát jelent azonban Kiég a tanúiéit egységes világnézeti neveiéee. A törekvés a marxista vilcgnc.se* ti nevelésre megvan, azonban an.ak értelmezése és hatékonysága aég nagyon különböző, növekszik azoknak a nevelőknek a száma# akik a vil gu<;zeti nevelést helyesen értei..teáik pedagégioHag, politikailag egyaránt. A nevelőmunkában jól alkalmazzák. Ezzel a fejlődéssel nem azonban nem lehetünk megelégedve, mivel lemarad az ifjúság érdeklődésének gyorniramu fejlődése lögött. t—----- —--------------J mm|
