Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.24.a/3)
1957-11-21
_ 4 -1 . M' Kif^itigSaMdJ-h??o3Zhrt ±Bf n?f°s? jogtalan prémiumhoz jussanak. Kiiejti Bz eivbars, ho$y az ellenforradalom óta az ioari termelés változtatni nrtéli1^ihaPe^fífla^°^a3^ártsServez^teink ós ezen kell íyitaLtnaí^ dollpiSak!1 aC i»gné»lfc, .ilyen segítséget ÜHfiirkezdle ne/^t ^^jószönda Gyártását az itt készült dokumentáció szerint Kezű te meg. Az ©loo kiszállításoknál derült ki. ho-'v n mérések-S ^^l*.ít^í61-Jikfií?et? tivirete JzeríL Uszlflédtak^a i;n.r,.^i élt„resek, _ es valószínűleg átveszik a gyártmányt, viszont tndmkD1 ;íel-ettos szervez nem igy vélekednek, biztosat azonban ők sem oadiiui.. A legyártott raaiószondat az üzem befejezett termékként kezeli 91^VÍ^k^í?3eZetk^tekeSÍtése 65'5 *■ ■*« le tellett ebből vonk a..raciiOoZondat, egyébként a tervteljesités loo.5 % lenne. A gyártás 1 eho-y 1riemáii«nSdSPÍ * Azn áxtámoöatásra vonatkozóa/elmondja,-áSl llmmndP liLÍs ent Símmel, mely szerint, IV. n.é. ártámogatás n^er módónon tirn ? ? ®lvtars’ hogy valóban a keveset foglalkoztak liyen monon a termelés kérdéséivel, inkább nagyobb jelentőségű rvülések te-öb- fo6lolíöf?0Pa íc«élekenyseg, oz átlagbérek ellenorzesevel, alakulásával. CDováboi munkájukat ezen a térén a kapott útmutatás alapján végzik. 3 Hozzászólások. ,el7ááxs,: elmondja, hogy ellentmondást lát a jelentés és a való helyzet között, megalapítása szerint a sztálinvárosi részleg gazdasápossn mkoctüc. mJelentés az1956. Ill.n.é.-hes viszonyít mintűzishozf ronoPmílf!? kepe1? mutbt-, hogy rosszul dolgozik a Ruhagyár, és ezt a munkát az uj részlegnek tulajdonitják, holott igen sok jó gazdasági eredményt hozott. Súlyos problémaként említi meg a szabványok kérdé- 1^h/ln“?yiJ°iSvlss1zasSH6ra ad alkalmat. Foglalkozik még a munkaerő kérdésével, enne*: eioidezoje véleménye szerint a kisipari-zövltklzeíek^íí6^!32 yZIÍ6l1el'íávoz°tt dolgozók nagy része kisipari 1 ho^í,fí?n n ?fi?®?kedlknel* íz artámogatással kapcsolatban elmond, íioh ro1 textilipar lemondani nem tud, tekintve, hogy gyártmányainak alapanyaga importáru, és a forgalmi ar, v’Miint a beszedi ár kői iniL~Knm?aSJ a kuio^bseg, ami szükségessé teszi az ártámogatást. Foglalkozik meg a munkaintenzitás csökkentésével, amely s Ruhagyárban 16 %. r' Isnjet-elten hangsúlyozza a szabványok kérdését, szerinte ez arányosság a megalakítandó ellenőrzési szerv által megszüntethető. b r-l^a.r.s.: véleménye szerint nem a szabvány a döntő kérdés, ennek wegoT^sa^nemTviszi előbbre a munkát. Az ellenforradalom után a kormány rVp°a?neíljrjt®t tei''t. a munka intenzitás csökkentésében, normák lazításában, * íru".i!íí ?--K2erint es kisebb mentekben helyesebb lett volna, mert ezek öaínTi ní’íí ni°b?r? f sa°? iái izmus építését. Hlmondja, hogy az elleníórra!l|i ! első teendő a termelés beindítása volt, ekkor még nem eaPkos?s a minőségi mutatók, az önköltség vizsgálatáfa. Ma már elpíi-íí?n+-°dörA í°fy, infPpn ® lehetőség szocialista módon való gazdálkodásra. gondot kell fordítani a politikai, nevelés agitációján túl, ha arra szükség van, a dm. eszközök alkalmazására is. Komoly feladat hárul elsősorban a kommunista gazdasági vezetőkre, hogy a termelés"ágitációa,blo^aeies emelese érdekében mindent megtegyenek, de ugyanakkor ha ozukoe^es felelősségrevonast is alkalmazzanak. Ezzel kapcsolatban több példát mond el az elv,társ. Ismételten felhívja a figyelmet, hogy a termelés térén olyan hangulatot kell, hogy a pártszervezet teremtsen a dolgozok kozott, hogy .megértésié milyen helytelen saját előnyükre használni a Közösség_ tuljadonát, meg kell szilárdítani minden téren a fegyelmet, oudatositani kell a felelősség kérdését, kommunista helytállásra nevelni a dolgozókat. ~ / _, elTtapS'?-16böjtért a jelentéssel és megállapítja, hogy ezen a téren To komoly iéjlóaes tapasztalható, ez azonban nem szakad, hogy hamis I — ——— Í
