Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1989-06-30

I~~ "I

í- 23 -Jómagam és elvtársaim - gondolom Önök közül is sokan - értetlenül, talán néha bénultan figyeltük, figyeljük a májusi Pártértekezlet óta zajló folyamatokat. Az ott elhatározottak bizakodással töltöttek el ben, nünket, reményt keltve, hogy sikerül minél előbb a párt megújulása, es

általa a társadalom el tudja kerülni a válság további mélyülését. Nem igy történt. A gazdasági helyzet további romlása, az életszínvonal csökkenése, a politikai káosz, egy egyértelmű pártprogram hianya azt igazolják, hogy az MSZMP továbbra sem képes kivezető utat mutatni a jelenlegi válságos helyzetből. A korábban elkövetett hibák és törvénytelenségek rombolják a párt tekintélyét, és ennek következményeit az egyszerű párttagoknak is vállalnia kell, azoknak, akiknek visszaéltek a hitével és bizalmával. Mert vakon hittünk, és most arculcsapaskent er bennünket, amikor a szemünkbe vágják: "mit tettetek ti, kommunisták?".

Nem hiszem, hogy a múltért kollektív bűntudatot kell vállalnunk, ugyanis mi munkásemberek mindig hitünk szerint, becsülettel dolgoztunk és politizáltunk. Meggyőződésünk, hogy a múltban sem mi voltunk, és a jövőben sem mi leszünk a fő akadálya a fejlődésnek, mert az alapvető érdekünk nem ez. Nem tartjuk magunkat sem dogmatikusnak, sem konzerva-^ tivnak. Nem érezzük magunkat felelősnek az elmúlt időszak hibáiért, es épp ezért teljes egészében nem tagadjuk meg múltunkat, mert születtek jelentős eredmények, melyek megtartásához ragaszkodunk. Nem tagadhatrv juk meg egészében azért sem, mert tartozunk apáinknak, nagyapáinknak

azzal, hogy elismerjük fáradozásaikat, küzdelmeiket egy jobb társadalomért, amelyben nekünk, gyerekeinknek akartak biztos, boldog megélhetést adni. Vajon azt érdemlik-e, hogy most leócsároljuk mindazt, amiért becsülettel dolgoztak, és ma a nyugodt öregség helyett napi megélhetési gondokkal, küszködnek? Ök nem ezt akarták. Igenis tisztelettel adódhatunk nekik, és mindent meg kell tennünk annak érdekeben, hogy ne kelljen szembenézniük az újabb szegénységgel. Mi igy viszonyulunk a múlthoz. Az említett állásfoglalásban azt is megfogalmaztuk, hogy milyen pártot akarunk. Olyat, amely a miénk, munkásoké, azoké, akik sokszor erejüket megfeszítve dolgoznak a megélhetésért, a bérből es fizetésből élőké, akiknek nem volt módjuk tőkét gyűjteni, hogy vállalkozzanak, akik nem tudnak kacsalábon forgó palotát épiteni.

u- —J