Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1988-10-29

f. ' I I )- 91 -munkahelyen dolgozó munkásoknak, tehát a munkásosztály tagjainak mai helyzetétől függ. Tehát a munkásosztályon belüli kemény dif­ferenciálást is vállalni, illetve vállaltatni kell. Hogy a munka­hely változtatás, az átképzés kényelmetlenségét vállalni kell, ma ahhoz, hogy holnap olyan munkahelyen dolgozhassanak, dolgoz­hassunk, ahol a fizetésünkből, mellékállások, másodállások, má­sodik gazdaság nélkül is jól megélhetünk. A fentiek elfogadtatá­sa azonban csak a párt mozgalommá válása esetén remélhető. En is úgy látom, hogy május óta ez ügyben kevés történt. Csak akkor vállalható a fentiek elfogadtatása, ha a helyi pártszervezetek harcba szállnak a szerkezetváltásból szükségszerben következő feszültségek elviselése, elviseltetése, elfogadtatása érdekében. Az elfogadtatásnak persze van egy másik útja is. A modernizáció szolgálatába állitott félkatonai, katonai diktatúra. Ez ugyebár azonos a chilei, dél-koreai, vagy a török úttal. Úgy is lehet szerkezetváltást csinálni, hogy félkatonai, katonai diktatúrát csinálunk, azonban úgy gondolom, hogy Magyarország gazdaságilag sem engedhet meg magának, éppen a nyugati hitelezői, partnerei miatt egy erőszakszervezetekkel megerősített pártdiktatúrát. Te­hát én úgy gondolom, hogy Dél-koreában lehet diktatÚLával szer­kezetet váltani, Magyarországon nem lehet, mert Chilének és Dél­­koreának a tőke a szerkezetváltáshoz diktatúra esetén is ad hoz zájárulást, de egy szocialista országnak, ahol pártdiktatúra van, nem valószinü, hogy segit a tőke a szerkezetváltásban. A párt, a kommunisták tehát válaszút előtt állnak. Vagy a modernizáció szolgálatába tudják állítani a mozgalmat, vagy mint mozgalom fö­löslegessé válnak. Szerintem a helyzet igy áll. A másik kérdés hangsúlyozom, vagy a modernizáció szolgálatába tudiák állítani a mozgalmat, vagy mint mozgalom fölöslegessé válnak. A másik kül­dés a központi irányítás szükségességének kérdése a páLtban. Erről most egy kicsit tanárként, pedagógusként szeretnék szólni, e szemszögből megközelíteni. Az iskolában nap- mint nap tapasz­taljuk, hogy az egyik napról a másikra, hirtelen a gyereknek nem lehet átadni a szervezési feladatokat. Rossz szülő az olyan, aki éveken keresztül befűzi csemetéje cipőjét, majd egy nap azt mond-L. - —J

Next

/
Thumbnails
Contents