Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1988-10-29

r n- 86 -hoz fűzött hiú reményeivel rejt el. Úgy gondolom, hogy nagyon régóta csináljuk ezt, s egy kicsit még most is. Pedig az emberi öntudatosodási folyamatot semmiféle forradalmi terrorral átugrani nem lehet, aki egytől tizig akar számolni, az önmagát csalja meg , ha a közbülső számokat kihagyja. Ugrás nem lehetséges, mert a nevelők sem nevelnek másképp, mint amilyennek őket nevelték. Már olvastunk híradásokat arról, hogy finom, amerikai traktorok milyen hamar mentek tönk^ re a szovjet használatban. A bolsekvikek elfelejtették, hogy az importált gépi eszközökkel együtt nem importálhatják annak a társadalmi közösségnek a szellemét, objektiv tudatát, amely azokat létrehozta.

Elfeledték, hogy nem a modern gépek hozták létre a szocializmust, hozzák létre a szocializmust, hanem az emberekben rejlő eleven szellem, amely a gépeket megalkotta, s amelynek ezek a gépek csak külső kifejezései. Elfeledték, hogy MARX a termelési eszközökről, a filozófus értelmével szólt, nem periig a közgazdász szemével. József Attila a szerző. Egy nagy szintsüllyedéssel. Vitatkozni szeretnék Horváth elvtársnővel, aki szóvá tette azt, hogy az üzemeknek szakmunkásképzési alapot kell létesíteniük. Az előbbiek jegyében, hogy ugye nem elég a finom amerikai traktorokat exportálni, olyan emberek is kellenek, akik ezt használni tudják. Azt gondolom, hogy nem elég a modern í'' technológiára költeni a pénzt, hanem kellenek olyan emberek, akik korszerű szakképzés, szakmunkásképzés révén ezeket az eszközöket használni tudják. Nem lehet a kettőt egymástól elszakítani, és évtizedek óta az a szemlélet járja, hogy előbb a gazdaság, aztán az infrastruktúra, ott is tart a gazdaság, ahogy ebből a szemléletből következik.

Az az igazság, hogy a hozzászólásom most kezdődik, az eddigiek ugyanis, meg kell hogy mondjam, az itt kialakuló hangulatra való reagálások voltak. A botránkoztatás jegyében 3 témáról szeretnék beszélni, ezek közül kettő nagyon nem divatos téma, a harmadik nagyon divatos téma csak éppen sokat beszélünk róla és kevés történik körülötte. Az első manapság nem divatos téma az önigazgatás. A második manapság nem divatos téma, a második gazdaság, hangsúlyozom, hogy manapság, 85-ben sokat beszéltünk róla. A 3. divatos téma, amiről sokat beszélünk és kevés történik, az a párt mozgalmi jellege. Az első témáról. Nem elég ismételgetni, mint ahogyan azt az anyag is teszi egyébként, hogy nem

I

_ ^____________ - . . - - . . . ......- — t ^.........» - - - -