Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1988-10-29
í ' <■,**#*** | I I [ Gazdaságpolitika és a párt belső élete 1. Gazdaságpolitika A piaci viszonyok fejlesztésével - ami 1968-ban kezdő-1 dött - a párt gazdaságban betöltött szerepe ellentmondásosan alakult. Az ellentmondás abból fakadt, hogy a párt gazdasághoz való viszonya megmaradt ugyanolyannak, mint a tervlebontásos rendszer idején, miközben az utóbbi megszűnt. Az irányitó, ellenőrző szerep változatlanul él ^ elvileg ma is vállalati, kerületi, budapesti és országos szinten egyaránt, miközben egy piacgazdaságban magának a piacnak kéne az "ellenőrzést" elvégezni. Ez egyre inkább igy is van, ezért disszfunkció alakult ki: a pártnak beleszólási joga van, miközben semmilyen eszköz nincs a kezében, és - leszámitva a vállalati pártszervezeteket - az esetleges negativ következmények sem érintik közvetlenül. Egy piacgazdaságnak az az irányitási rendszer felelne meg. ami csak makroszinten jelölne ki irányokat - a kormány számára - és a további "ellenőrzést" a piac venné át. Egy ilyen modellben a vállalati pártszervezetnél még elképzelhető egy véleményezési jog, de a legfelső és a legalsó 3Zint között megszűnne minden pártbeavatkozás. A másik tervlebontásos módszer szülte ellentmondás, hogy a pártmunka minden szintjén - a tervlebontást jól szolgaló demokratikus centralizmus elvének megfelelően - a népgazda- 3ági érdeket illett képviselni. Ez viszont ütközött a valóságos érdekviszonyokkal, amit egyszerűen nem vettünk tudomásul. Ezt az ellentmondást viszonylag könnyű feloldani: vegyük tudomásul, hogy a vállalkozók a saját érdekeiknek megfelelően szervezik a munkájukat. A népgazdasági érdeket ne párthatározat, hanem a gazdasági szabályozó hozza összhangba a vállalkozói érdekekkel. i _________________________iíi................................ ______| .... L __ ......______ _.____________________________________ —.___.________- ....- t_— ______
