Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1988-10-29
r -|- 127 -Ki kinek a rovására, hogyan osztozunk a hiányon. Ebben mertekek, léptékek, paraméterek egy hosszabb politikai érdekegyeztetes eredményei lehetnek csak, azt hiszem ez messze túlmutatna a 1 most vállalt feladatunkon, ha most ebbe belekezdenénk. Végül engedjék meg, hogy nagyon röviden egy felvetéssel kapcsolatosan szóljak, káderügyekkel kapcsolatosan, bár a vitában jonehány olyan észrevétel is elhangzott, mely az én meggyőződésem szerint inkább a második napirendi pont vitájához illeszkedne. Kaderr ügyek, káderpolitikai elvek. Sokat gondolkoztam én azon, hogy hogy is van ez. Miért fogalmazunk meg saját vezetőink kilétére, miiétere vonatkozó óhajokat, kívánságokat, azoknak, akik nem a legilletékesebbek ebben. Merjük már végre fölemelni a fejünket, merjük már végre saját feladatunkat és felelősségünket öntudattal vállam. Abban a struktúrában, amit most javaslunk, hogy tudniillik a kerület vezetőit pártértekezlet választja, mi döntjük el, hogy kit választunk meg és kit nem. Nekünk nem határozatokat kell hozni arra, hogy a főnökeink milyen körből válogassanak amikor majd a mi vezetőinket itt helyben ők kitalálják, hanem egész egyszerűen a gyakorlatban csinálni kell. Csinálni kell, nem elveket kell hangoztatni, nem határozatokat kell dobni az urnába, a szavazó cédulát. Ez a mi dolgunk, ez a mi hatáskörünk és ezt senki el nem veszi tőlünk. ^ Akinek más javaslata van egy konkrét személyi kérdésben az kihúzza a ráirt nevet és beir egy másikat. Ne a felsőbb szervektől kérjük ezt számon. Még egy dolgot szeretnék elmondani, mert története, történelme, előélete van ám itt a dolgoknak.Azt hiszem a jelenlevők többsége ugyan tudja, de nem biztos, hogy vendégeink is ismerik. Elvtársak, nekem mindig az volt a véleményem, hogy egy vezetői alkalmasság eldöntésénél , egy vezetői döntésnél elvi alapokon kell elhatározásra jutni. Az'kell, hogy a meghatározó legyen, hogy ki a legjobb. És ez az első. Minden más ehhez képest másodlagos. Ha úgy érezzük, hogy nem jól alakultak a dolgok szét kell néznünk a saját portánkon is. Mert ahhoz, hogy vezetői utánpótlásunk legyen, ahhoz hosszú időszakon keresztül ki kell nevelni, helyzetbe kell hozni olyan embereket,akik természetes és megkerülhetetlen módon válnak vezetővé az adott L.---—--- JJ