Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.24.a/1)

1985

n tananyagok korszerűsítése terén sem. A tankönyvek általában elavultak, in­dokolatlanul bonyolult nyelvezetüek. A kerület életében jelentős politikai erőt jelentenek a propagandisták, számuk meghaladja a 100-at . Képzésük rendszeres, kedvezően ítélik meg a kerületi propagandista felkészítőket. A szakcsoportok munkájáról, az utóbbi időben az oktatási munkacsoport te­vékenységéről is elismeréssel szólhatunk. Az elmúlt két évben elsősorban a pedagógusok közül több fiatal vállalt és végez propagandamunkát, sajnos azonban körükben a legnagyobb a fluktuáció. Rendeződtek a kerületi szak­csoportvezetők utánpótlásának kérdései. Minden szakcsoportvezető mellett dolgozik - helyettesként - fiatal progapar, di st a . A kerületi káderképzés (MLK, MLE) beiskolázásait négy éven át elfogadható­nak minősítettük. 1984-re azonban az érdeklődés jelentősen visszaesett. Okai között számolnunk kell bizonyos telítettséggel, a megnövekedett tan­díjjal. A csökkentett tanulmányi szabadság sem vonzó és sokan^a túlmunkát választják a tanulás helyett. Megoldásként elsősorban az kínálkozik, hogy több helyen éljenek kihelyezett osztályok működtetésének lehetőségével. A központi kezdeményezésű pártnapok szervezést es tartalmat illetően egy­aránt sikeresek voltak. A legtöbb helyen gyakorlattá vált a kisebb kollek­tívákkal folytatott eszmecsere, a vita. Körzeti pártszervezeteinknél álta­lános a saját szervezésű pártnap, elsősorban várospolitikai témakörben. A vitaköröket szándékaink ellenére nem tudtuk olyan mértékben elterjeszte­ni, ahogyan azt szerettük volna. Célul azt tűztük ki, hogy minden pártszer­vezet (esetleg többen együtt) működtessen vitaköröket, mint az agitátorok véleménycseréjének fórumait. Delenleg az alapszervezetek egyharmadánál a nagyüzemekben és a körzetekben - vannak jó tapasztalatokat felmutató vi­takörök. Eredményesek voltak a rétegbeszél getések is. Máskor a heterogén összetételű kiscsoportos beszélgetéseken ütköztettük a résztvevők vélemé­nyét. Azt tapasztaltuk, hogy egyes kérdéseket másként közelitő, esetleg a sajátos érdekeket is képviselő megnyilván-lások között többnyire sikerült az összhang megteremtése. A tájékoztató- és információs munkánkban egyértelmű, a testületek által is elismert fejlődésről adhatunk számot. Információs jelentéseink hűen tükrö­zik a kerület dolgozóina; és .lakosságának reagálását - az általánosítható, szükség szerint az egyéni véleményeket is - a kül- és belpolitika esemé­nyeiről, a kerület közhangulatáról. Bevált, hogy külön fejezetben szólunk a kerületet érintő közérdekű kérdésekről. Megszerveztük az információs fe­lelősök fórumát, amely lehetőseget nyújtott számukra ahhoz, hogy kérdése­ikkel, észrevételeikkel közvetlenül fordulhassanak a témakörben legilleté­kesebbekhez. Ilyen módon az információ felelősöknek segítséget tudtunk ad­ni ahhoz, hogy munkájuk még inkább kétirányú legyen. A felmerülő kérdések­re nagyobb önállósággal tudtak választ adni, így a tájékoztató munkának is erdemi részévé váltak. 1983-tól évente két-három alkalommal megjelentettük a "Kispest" című idő­szakos újságunkat. Célja a kerület lakosságának jobb tájékoztatása volt. Az üzemi sajtónak megfelelően érvényesült az a törekvése, hogy az informá­ciók mellett segítse a munkahelyek formálását, az érdekegyeztetést is. Mozgalmi és társadalmi ünnepségeink általában jól szervezettek voltak. Kulturáltságuk megfelelő. Többségük azonban nem tette lehetővé, hogy a résztvevők érzelmileg is azo­­nosuljanak az eseménnyel. Ünnepségeinket igyekeztünk felhasználni az idő­szerű politikai feladatok megismertetésére, szükség szerint megértetésére. dó tapasztalatok már vannak (Május 1. Lenin-ünnepségek, a Békehónap egyes rendezvényei), de itt is kívánatos a megújulás, az újat akarás. I_ J

Next

/
Thumbnails
Contents