Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1970-10-10
(«*:jfc*fesa» ‘ *- <3 U- - I Nagyon helyeslem, hogy a tervezett intézkedések igen jelentős szigorításokat fognak tartalmazni, ez már is látszik. Azok a szigorítások, a következő évtől kezdve a gazdasági élet , elsősorban az iparvallalatok munkájába beérkezik a gazdasági életben várható, én a következőkben foglalnám ősszel Nagymértékben csökkentik a szubvenciókat. Ezen belül nullára redukálják pl.^ a gépiparban á szocialista szubvenciót, és jelentős mértékben csökken a tőkés szubvenció is. És ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak a munka javításával, a termelés összetétel további javításával, további korszerű gyártmányokkal kell’.a szubvenció csökkentés nélküli nyereségét pótolni. Ez az egyik fajta szigorítás. Másik fajta szigorítás: hogy a Beruházási piac egyensúly megteremtése érdekében változtatnak azx szabályozó rendszeren, felemelik a bérszorzót, a bérszorzó változtatásával csökken a vállalat fejlesztési alap, ugyan növekedne a bérfejlesztési alap,'de a bérfejlesztés egyiüejü erős adóztatásával az sem változik perásze alapvetően. Tehát ebben is lesz egy ázigoritás. Szigorítás várhatófóa növekedő községfejlesztési hozzájárulásunkban. A Politikai Bizottság tárgyalása után a kormány intézményesen 6 ?&-rá emelte az iparvállalatok hozzájárulását a kerületre fejlesztéshez. Ezen túlmenően, minthogy erről itt ma mar többször szó volt, az üzemek még kplön felajánlásokat tesznek, a továbbfejlesztési alapúk terhére, a kerület fejlesztésére^* Ezek jelentős anyagi eszközöket vesznek idénybe, amelyeket ugyancsak jobb munkával, a jobb eredmények elérésével kell pótolni. Végül: igen ajbapos változások várhatód ennek a lehetetlen felfokozott és mesterkélt munkaerőhelyzetnek a feloldására. Olyan szabályozó rendszert fog bevezetni a kormány, minek következtében, elsősorban a termelékenység kell, ho^y nőjjön és megszűnik ez a felfokozott, mesterségesen felfokozott munkaerő-hiány. Ez jó intézkeéds, de nagyon komoly, szigorított intézkedés. Arról van szó, hogy az 1 főre jutó társadalmi tiszta jövedelem alapján, arai tulajdonképpen a nyereség és az egész bértömeg, tehát a társadalom tiszta jövedélme l'főre jutó növekedése alapján adnak kedvezvraényesebb bérfejlesztést a vállalatoknak'* És a többi bérfejlesztés igen orogressziven adóztatva lesz, tehát gyakorlatilag a vállalatok jövedelememelkedése csak úgy juthatnka, ha növelik a'nyereséget, egyidejűleg vagy ezzel együtt, vagy egyidejűleg csökkentik a létszámot, vagy nagyobb mértékben, jóval nagyobb mértékben növelik a nyereséget, Ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy vállalatoknál felfogják tárni mindazokat a tartalékokat, amik a munkaerő kihasználásában vannak, és egy sokkal feszültebb gazdálkodás fog bekövetkezni, amely végső soron termelékenység emelkedésében fog mutatkozni. Más szóval, azok a lehetőségek, amik eddig főleg a rendelkezésünkre álltak, tehát a klasszikus lehetőségek, növelni a termelést, a létszámemelésével, növelni a volument és a volumén emelkedése magával hozza a nyereség növekedését; ezek a lehetőségek megszűnnek. Itt további jövectl®emnövekedés, a kollektíva jövedelemnövekedésére csák egy lehetőség kínálkozik, a rendtábilis termelés, és a növekvő termelékenység. A szabályozók az 5 éves tervvel kapcsolatban és az irányelvekkel kapcsolatban én a magam részéről egyetértek azzal, a szegény megfontolt gazdaságipolitikával, amelyet a KB kialakított az 5 éves tervvel^* jóváhagyásával kapcsolatban; ahol a kiemelt ágazatoktól eltekintve általában az ipar fejlődés Ütemét mérsékelten lehetőségeink es anyagi lehetőségeinkhez mérten szabta. Nincs időm, hogy végig vegyem ennek összefüggéseit; annyit mondhatok, hogy azok az elemzések, amelyeket piaci oldalról, akár a mi iparvállalatunknál elértünk, elvégeztünk, mind arra utalnak, hogy piaci oldalról is a munka minőségi oldala kell, hogy előtérbe kerüljön. u- —— J
