Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1970-10-10
a dolgozó nők helyzetét, a 44 órás munkahét, a szabaszömbat, amikor a házi munkát el tudják látni és a vasárnapot a családdal tudjuk töltani, vagy a gyermekgondozási segély, amely megkönnyítőote^az anya és gyermek helyzetét és fizetést is kap közben. Van még bőven tennivaló, amit bizonyít az 1970. február ló—19-i Központi Bizottsági ülésén hozott határozat, amely e^y teljes év munkája, különböző vizsgalatok, felmérések a nők helyzetét illetően. Ez a határozat kimondja, hogy a nők politikai és társadalmi helyzete a társadalmi helyzettel párhuzamosan fejlődött az elmúlt öt evben, de még nem kielégítően. Annál is inkább, mert nagyon sok helyen es sok üzemben van olyan nézet, hogy a nők képzettségüknél íogva kevesebb re képesek, nem képesek olyan szinten dolgozni, vagy tanulni^mint a férfiak. Igaz ezért komoly mértékben a nők is hibásak, mert Ok maguk is úgy érzik, mert beléjük van oltva, hogy legtöbb esetben nem családfenntartók, tehát nem is kell nekik törekedni többre, eleg ha elfoglaltságuk van, ami a szükségleteket pótólja. Lehet, hogy van ilyen család is, de azokat károsan befolyásolja, akik családfenntartok es komoly anyagi problémáik vannak és küzdelmes életük mellett sérti Okét, hogy kevésbé becsülik meg munkájukat. Szükség volna jó intézményre, amely a nők problémáival foglalkozni, ma azt tapasztaljuk, hogy a Tanácsokon keresztül van ilyen intézmény. Jo dolog azonban az, hogy az üzemekben az elmúlt hónapokban megvizsgálták és megtárgyalták a nők problémáját, helyzetét és az elmúlt vezetősegválasztásokon a nők képességeiknek megfelelően sokkal nagyobb ^szambán kerültek a vezetőségekbe és olyan funkció is lett,^ hogy Nőtanacs, ami helyes és jó dolog* hogy lesz aki közvetlenül a nolc proolemajat lógja képviselni. Az elmúlt 25 év alatt sokat beszéltünk az egyenjogúságról, sokféle formában és sok esetben téves szemszögből nézve. Nemcsak a férfiak ferdítették el, mert sok esetben maguk a nők sem helyesen fogták fel az egyenjogúság kérdését. Komoly tennivalóink vannak meg 25 év után is és a határozat arra is adott programot és ha lelkiismeretesen veszszük az egyenjogúságot, ez is fejlettebb szinten, a szocialista társadalom színvonalán lesz értékelve és megvalósítva. Néhány példát mond el üzemünk vonatkozásában: Náluk előfordult különböző beosztásokban, egyforma régi dolgozokrol lévén szó, tehat kb, egyxde— je voltak a vállalatnál, csak az egyik dolgozó már nyugdíjba ment, az férfi volt, a helyére kerülő dolgozó nő, megkapta ugyan azt a íizeteso, amit az elődje kapott, de Ő jóval nagyobb feladatokkal, annyival, amit előtte két férfi végzett el. Amikor panaszkodott, hogy túlterhelése^van, a válasz az volt: mi az neked, kirázod a kisujjadból*^Megkaptad a pénzt és eltudod végezni. Igaz, hogy megkapja a megfelelő bért a beosztásra, de lehetőleg úgy bővítik a munkakört, mert meg van a rátermettsége és pillanatnyilag el is tudja végezni, hogy azt előzőleg nem egy fő végezte. De miután a nő jo bban igénybe van véve azt nem kell kihasználni. Korábban beszéltem arról, hogy a IX. kongresszus milysn nagyon jó szociális intézkedéseket hozott és értékeltem, hogy országos viszonylatban milyen jó hatással volt a dolgozók felé. Erv-két példát erre: 1967 január 1-e óta, amióta gyermekgondozási segély van 255 édesanya vette azt igénybe az Ü üzemünkben. Ez igen komoly e3 szép szám. Igaz ez a munkaerő hiányzik a termelésükből, mivel legtobbnyire olyan szakemberek mentek el, akiket csak betanitott dolgozókkal tudnak pótolni, jól, vagy nem jól. I i_ - --- J
