Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.24.a/1)
1957-05-26
j *' I f A demokratikus centralizmus demokratikus oldalának figyelmenkÍvül hag^sa jellemezte ezt a időszakot, hogy végül is csak a centralizmus maradjon, 195o-től kezdveátlag minden 1 1/2-2 évre esett egy noraarendezés, amely minden esetben bércsökkentéssel járt, Mindez rendkívül súlyosan hatott vissz* a dolgozók hangulatára. A fentiekben ismertetett tényezők nagymértékben elősegítették a belső ellenforradalom tevékenységét. Bár mi folyton azt hangozhattuk, hogy 1948-ban létre jött bálunk a proletárdiktatúra, azonban utólag meg kell állapítani, hegy ez nem teljesen következett be. Ha tanulmányozzuk Sztálin elvtársnak a proletárdiktatúra három funkciójáról szóló megállapitásait, meg kell állapítanunk, hogy azokcsak kis részben valósultak meg. Az ellenforradalomnak nagy lehetősége Volt a tevékenysége folytatására, mert a volt földbirtokosok, tőkések s egyéb kizsákmányoló elemek nem ritkán igen komoly kulcspozíciókba is kerültek. A proletárdiktatúrának a diktaturi, kus része sok esetben inkább csak a kommunistákkal szemben érvényesült. Mind* > ezek azután lehetővé tették, mint ahogy az események is bizonyították, hogy az ellenforradalom betudjon épülni a hadsereg, a rendőrség, az óllapaparátus és az ipari vezető szervek kulcspozicióiban. A belső ellenség tevékenysége igém komoly alátámasztást kapott az imperialisták külső ellenforradalmi akna munkáján keresztül. 1991->ben az USI kongresszusa határozatét fegadott el, hogy a vasfüggöny mögötti országok felszabadító mozgalmát 1/2 milliárd dől** párral segiti. 1955 tavaszán már részletes akció programot, adk"a világ komíunizmue elleni pelitikai támadás programját" dolgozták ki Amerikában. Ez a program már a fegyveres felkészülés részletes programja, amelybe Behoznák a nsáp népi demokratikus országok hazaáruló disszidens elemeit is. Dávid* Sarnev a Kádió Corporátion of Amsrlca elnöke ki is dolgozta az ezzel kapcsolatos teendőket: " Tömegesen fel kell használni azt az emberi erőt, amely jól szervezett és jól átgyurt kommunista ellenes szervezetekből kell meríteni • . . Bizonyos esetekben lehetőségek kell nyújtani arra, hegy az elkövetkező váláóg időszakában esetleges vezérekként visszatérhessenek hazájukban. Az emigránsokból tiszti csoportokat kell felállítani) ezek létszáma le és les között mozogjon, legyenek ezek a osepertok készenlétben, megfelelő körülményekre és alkalmas pillanatokra várra." 1956. október végén azután megnyílt a lehetőség az imperialisták számára, hegy a fentiekben kidolgozottakat megvalósítsa. Bizonyitja, hogy a Magyarországi ellenforradalmi eseményekben mennyire a nyugati imperializmus játszotta a döntő szerepet az alantiak: D. honvédörgy. akt. 28-án tárgyalást felytatott a Széna téri fegyveres ellenállókkal a fegyverletételről. E tárgyalás során - mint jelentésében ~ irta - " A vezetők többsége a fegyverletétel és a szabad elvonulás mellett , veit. A vezetők kisebbik, de túlzottan makacs csopertja a harc tovább folytatása mellett kardoskodott. Ennek a csoportnak a nevében Ekren beszélt, s kijelentette, hogy nekik határozott,utasításuk van magasabb vezetők részéről a harc továbbfolytatására. . . " Éppen ezért - felytatta beszédét felém fordulva - Ekren, mi tevább harcolunk és közölheti megbízóival, hogy engem . . . / itt három nyugati követséget nevez meg az eredeti szöveg/ éa más követségek biztosítottak ma ***** este, hogy holnapra megérkezik az erősítés Nyug at-Né ae törsz ágból ". Ekkor jelentették ki többen azt is, hogy a fegyveres felkelést nem okt. 23-án hanem 1953 őszén kezdték megszervezni . . . Az októberi események előidésésében súlyos szerepet játszott a már korábban kialakult Nagy Imre- Losonozy Géza csoport. Nagy Imre szerepe már régen ismert a munkásmozgalomban, mint megátalkodott jobboldali oportunistáé. ^ár 193o-ban a Szovjetunióban önkritikát gyakorolt jobboldali nézete miatt, azon* han önkritikája egyántalán nem jelentette azt, hogy ne folytassa tovább jobboldali nézeteit. A. felszabadulás után ezek a nézetei különösen,akkor kerültek felszínre, amikor előtérbe került a szocializmus falun val° építése a szövetkezeteken keresztül. Nagy Imre az automatizmus hiva tolt, szerinte a szocializmust elég ha csak a varosban épitik, a felun továbbra is fennmaradhat az egjréni, kisüzemi paraszti termelés. A parasztságról, mint egységes "°rök parasztosról" beszélt. Figyelembe nem véve a rétegeződésekett. Ezen keresztül lebecsülte az osztályharcot. Ezenkívül számos téves néaete volt, az állam szerepéről, Szovjet ellenes és naoionalista nézetei voltak, a , , 2/1
