Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/10)
1988-02-24
j— —^ így alakult ez annak ellenére, hogy a vállalati tanács nem demokratikus fórum, hanem a tulajdonos szerepkörét tölti he, azt a feladatot, amelyet azelőtt a minisztérium látott el. Jogcsökkenéshez vezethet pl., hogy egy sor kérdésben, ami korábban az igazgató hatáskörébe tartozott, most a vállalati tanács határoz - döntést hoz például az éves bérfejlesztésről s ezeket a határozatokat a szakszervezet, a jelenlegi állapot szerint^ legfeljebb csak véleményezheti. A jogokkal kapcsolatban kettős problémával állunk szemben. Az egyik kérdés, hogy a vállalati tanács valóban a tulajdonos jogait gyalcorolja-e, vagyis ténylegesen átvette-e a korábbi minisztériumi jogkört, és elhatárolédik-e tevékenysége az igazgató operátiv hatáskörétől? Ha ez igaz, akkor indokoltan kérdezhetjük azt is: vajon a tulajdonlásban való vállalati^részvét el a dolgozók választott képviselői útján nem tekinthető-e demokratikus jognak is? Ha tényleges jog gyakorlásról van szó, én ez utóbbi kérdésre is igennel felelek. Nem olyan egyértelmű tehát, hogy a szakszervezeti munka feltételeinek átrendeződésével ahogy itt elhangzott: a jogok csökkenésével - összvállalati szinten is csökkentek volna a demokratikus lehetőségek, hiszen a tanács belépése bőviti is ezeket a lehetőségeket. Úgy hiszem azon- ^ bán, hogy a hatáskörök és jogosítványok elrendezése tényleg nem megoldott, ezt a leghatékonyabb működés igényei szerint célszerű alakitani. A vállalati érdekképviselet és az üzemi demokrácia hathatós működésének alapfeltétele,hogy megteremtsük a termelés, a gazdálkodás, valamint a keresetnövekedés belső összhangját. Ezzel együtt itt egy korszerűtlen szemlélet megváltoztatása a legfontosabb feladat: nagykorúnak kell végre tekintenünk a vállalatokat, amelyek önállóan képesek gazdálkodni megtermelt javaikkal, anyagi eszközeikkel. A vállalati önállóság teljesebbé tétele ugrásszerű változást hozhat a tulajdonosi kötődésében. A tulajdonosi szemlélet erősítésének fontos feltétele a gazdaságfejlődés szükségleteinek lefordítása az érdekek - elsősorban az anyagi érdekek - nyelvére. Az érdekeltségi rendszer olyan pontosítása és összhangolása kívánatos, amelyben a legkisebb szükséglet is érdekeltséget képes teremteni. Ez nem kis feladat, de csak igy érhető el, hogy az emberek ne csak általában tudják, hogy mi a kötelességük, hanem^ mindig azt is, hogy mit miért csinálnak, és ha munkájukat elvégzik, az mennyit ér a vállalatnak, tehát mekkora személyes jövedelem jár érte. A tulajdonosi gondolkodásnak és magatartásnak^ez az^ alapja, a kiindulási pontja. A következőkben azt volna célszerű áttekinteni, mit csinálhatnánk jobban már ma is,^az adott körülmények között, hogyan lehetne a jelenlegi kedvezőtlen tendenciákat megállítani, megfordítani. A gazdatudat nem állapot, hanem^naponta megnyilvánuló szemlélet és magatartásforma. Ezt a magatartást a pártszervezet elsősorban úgy erősítheti, ha a kommunisták példát mutatnak. Pártszervezetünk különös gondot fordit arra, ^hogy a fiatal szakmunkásokat és mérnököket bevonja a pártmunkába, törekszik arra, hogy részvételükkel konkrét és színvonalas programot alakítson ki a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtására. Ha a vezetés gondoskodik róla, hogy a tulajdont jól lehessen használni, erősödik a tulajdonosi tudat. Azt hiszem, a vállalatért érzett és vállalt felelősség az alapvető, de az sem mellékes, hogy ki mennyire tud átfogóan, komplexen és hosszú távon gondolkodni. Ezért egész rendszerünknek jobban kell működnie, makro- és mikroszinten egyaránt, ha előbbre akarunk lépni a dolgozók tulajdonosi tudatának erősítésében. Javitani kell a gazdálkodás külső feltételeit, ami elsősorban az országos szervek feladata, de 1 'fel ff:§ .v. kft / h / I ii
