Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.23.a/10)

1986-03-19

I KÍRtKASXTAá j «tá lítijl t? 1*0^6 Űzi* HU* »*“*** Síi

■ ' . ^ nak igazságát vagy akár rész.cuc* > w

WBrn f ]iiilíjuiwiTjri ’•• •> • ...->• - j .• * . . ; ; s f f ' igazságát Vitáink néha olyanok. . I

' ^ ^ ^ ^ ^ • j |

Bayei Jónál Bányán Roiiö ű *0 személyeskedés, a szélsőségek í

DOS igénye, hogy tájékozott legyen pon tagolt kozvé- abbar hogy mikor, illetve hogyan po.iükoi, gazdasági döntések tortl közgazdasági szélsőségek^V®S8’'

hmá,a és a világ dolgaiban. /I menyekből ml emelkedtka kozve »“•"”« ecy-egy kérdéssel málódásának az összefdggescit vl;

pyors, pontos tájékoztatás eligazí- lemeny rangjára. A polgári sejtő *k a csoportérdek is. tágítjuk meg aiaal a célzattal.hogy re Is gondolok.

tdst és eligazodást isjelentRésze bán ^ Wylk ha« a tájékrata- ■« amelPy olykor ,„ azok, akik tájékoztatnak, beavatni- N^atapuo^ ogTM | *

líáíutTmások a mechanizmusok, dokdUttaml korlátozza a sajté agitálj Ez nagy0n tón- £„»„£'WBtaííŐTM»^

indádnak érzékelhető az ilyen iá- mint náluk. Ott a sajtó a tőkés ér- tevekenystgt tos' Az a véleményem, hogy a pro- oijkor mór o pphokotoiol''fJJíiV.-Sii :■aB

lékoztatés Iránti Igények növeke- dekeknek van alérendelve ezert N.rszAMOSáO: pagandát, a tájékoztatást a gondodósé. Készül a sajtótörvény is. állítólagos íÖgget ensége, > ,í|úk állami ű»Miko»í«i, vállalati v«ie- latok születésénei kell kezdeni. t« eltűnt oiiojtóbái, h°iou o« »«<*•«

Mindé- időszerűvé teszi, hogy be- oly büszkék, c^ak IáUszat. Tény, l6k k kőuui«mégük kóiérdekü ügyokbtn „yütt birkózva, verekedve, segít- «■<!**«•»*». o« ®l*a10'- k'°.J ,5° k9®»*k l§Spj

ZélfeuaíS?Ttöm?otáfi$iatéi hogy feJ ett az níorfi; ^ egy-egy ügyet, az abban való —

jellegéről, törekvéseiről. az föniéi. .n9.déiye«é.«k .idiróio é» így ?o- döntést. Mert jelenleg azt LAKATOS E.: Miért ne lehetne 1 |§BB

az MSZMP KB agftaclós és propa nyés2)k az információs zűrzavar, kot, o xmkinkat. - ’kk . okszor csak mint vég. melyik ciKknea adjon hitc.t. tn 4

feMKr

Oandaoszldl)/anak Mzetoje, Ba- b ^ ^ szocializmus társadalma- BAYER J.i A tájékoztatási köte- {*£j£kJeI “foglalkoznak Ennek nem lélek a sokszinűségtők Azt

ngasz Rezső államidkár, a Mini*. közvélemény formálásának ,ezetti£.g teljesítése elemi feltétele «b(,lu<lható, h„gy például mego,/. mondom, .egyen olyan mewozo a

tertanaes Tájékoztatás. unta a- ^„„u, ami politikai ellenőrzést annok, hogy a nyilvánosság gya- (ka közvélemény a kiegészítő, ki- e:zk, a riport, hogy telwtrtlennj.

nők elnöke. Megyeri Karoly, a Ma- magiban foglal, de ez nem Je- koroihaMa minden közérdekű úgy- .„„iig cazdasági formák, a klsvál- tegye, legyőzze azt, amelyik nem ...j. .j,

gyár Újságírók Országos bzol.ls - |(,nthe,j a közvélemény uniforml- lxm a demokratikus ellenőrzés jo- ,,ibin7,(SOk meg[tólé«eben, a válla- tűnik eléggé hitelesnek. ’p:

gének JoUtkara cs Baycr Jő. »./, ^.■ .-lsa, szoc!alÍ6ta demokratiz- g£l Nemcsak a sajtó tartozik hír; ,at[ gazc|asagi munkaközösségek lé- kább az zavar, ha egy vi i ;é ,s:us^oo..

az MSZMF rarsadatomtudomaagi követelménye, hogy nemcsak adással a közönségnek az öt érintő szerepc ellátási kötelezettség vagy hamis nézel megje.en., \a- , , .«Jr, ,

intézetének /omankalarsa fejtet e , hanem figyelembe Is kell ügyekről, hanem a sajté számára "’’.”£5*laí „y«Lég mlaztlflkú- -‘alv... és arra nem vá.aszo.unk. .»

ki rélemenyet e tárgykörben. S.er. közvéleményt Ugyanis a lehetővé kell tenni a minden- értelmezése, a ny . - , Hangsa,yozont, a tdbbszmuseget

kesztöségiinket Doíecskó Kornélia . • ® kezetés céljai ás előtérbe Oldalú tüzetes tájékozódást, a hoz. lása meg mindig, .ndulotos e l fontosnak tartom, de aláhúzom azt

képvlaelfe. RSttT!Hd.lSr8rekvéselc«ik rfférék az ügyekhez. Hadd utal- vált ki. Ebben; része van annak, ^ hogy ,egyen ez tisztesség«. Is| SjgBBi

népszabadsao t Síéle, töíá ló.iodoimi, nyilvánosság közegében hango- jak r4, a nyugati nyilvánosság fo- hogy a propagandisták nemim - merje el a sajtó a jót Is, es ne

..Almai Viióiboe leTMólédik o ,o|ií «r. ,6dhalnak össze nákságai közé tartozik, hogy az ték elejétől e forrnak kialakításai, átalljon az eredményekről is szólíflB

ft

“

asz R.: Ma a magyar s.J- étvágy területei, olyanokat. s igy aztán nem értették a folya- nh Gyakran up^zulj^hogyha o lójékoiiaiáí ii»on magai umiu, tör»en»i sokszínű. Csak i>éldaként amelyeket mi közügyként keze- matokat, nem is tudták hova kn- ripoiter a • ‘ . . n,,m

„obóiyo.ó.ái? l® . ,ín ií.,1túráid művészeti lünk elzárják a közvélemény ar- . . előkelő idegenkent hallgat, nem i

m£^=Sga tömeguájékoztatásnak kiemelkedő *T*. “^.1. minteeV 3 .millió, közel intimebb cselekedeteit, táplálva a ém«»ű kocká.oioi »áiioió ««i«iák .akinek ez vagy tu a vUemenye. ^

szerepe van. Ezért indokolt, hogy dán márnám megy j . Egyszerűen szól- 4» ho bi.oijf a k..d.mén,.«*» .iioiio.ái, hanem az. hogy a riporter a koz- H W

••lteÍVr;;.7hely«acn.{|z'

Vetnénk, ha az Országgyűlés az ai* {•?,* ■ “< Jö6 üzemi lap/ híradó, 133 Jzrek keresik kenyerüket, aholcsa. sz[, A fő r«adat az, hogy a sajtó- lágit ru nyilvánvaló tévedésekre , , :

kotmány alapelveire építve olyan fflSal JUág van ha- ládok sokaságának sorsa dől el. Mi nak fenntartás nélkül a kezdeme- vagy lerditesekre.

törvényt alkotna, amely hosszú ^ jelen vannak az új- szerencsére nem követjük ezt a nyCzó. ésszerű kockázatot vasaló. bANVASZ R.: Egyszerűen a detávra megszabja a tájékoztatással -Apncctandokon illetve közkönyv- gyakorlatot. De van hajlam a köz- fegyelmet tartó és követelő veze- ntokráciában való jaratáansagto. "v.

kapcsolatas jogokat és kötelezett- . . kb _ mindenki által hoz- érdekű ügyekben is a titkolózásra, tőket kell támogatnia. Kerülve van szó, olykor arról, hogy a ríségeket. Lényegét tekintve a lakos- módon — a legnagyobb Olyan esetben például, amikor egy- persze szavunk hitelének rontását porter meg tudja válaszolni a kor•/>ság információigényét kielégítő fel- S« léStütönbözőbb nózéteket kép. egy vezető mc-gtiltja beosztottjai- azzal, hogy megalapozatlanul ki- déseket, s kiáll saját veiemenye ^ ' /fe

tételrendszer törvénybe foglalásé- “ külföldi sai tóté rínék ek is. A nak a nyilatkozattételt, a tájékoz- áltunk ki valakit „a kor emberé, mellett. Hazánkban kialakulta tá•ról van szó. Ennek a ícltéte.rend, » . 0rszá*KOkoól jelenleg 4090 tatást, ő pedig „nem ér rá". Tudd- nek", akiről később kiderül, hogy jókoztatás palettája, adva van a : -szernek természetesen része a ta- • f . 6i‘ érkezik hazánkba, tosítani kellene, hogy a termelés csak valamifajta konjunktúra lo- szélcs hangzási lehetőség így térmlöfi;

jékoztatási kötelezettség. ‘ *' alkalommal 301 ezer pél- valamennyi színtere közügy, nem Vagja, A sajtónak nagy szerepe mészetes, hogy külonbozo megko. ' .

MEGYERI K.: Az újságírók is hányban ‘ A nyugati, a fejlett és a lehet senkinek magánügye. Ez tár- van abban, hogy segítse az uj#jg- zehtésbol szolnak hozzá az embe. tP-. .

nagy aktivitással és figyelemmel országokból 12 ezor féle sadáímunkban vonatkozik vala- ismertetését, oszlassa el a ve.e rek a különböző problémákhoz, es i' . -'V -1-kísérték a sajtótörvény tervezeté- , * ós f0;yóirat, ezek példányszá- mennyi közérdekű kérdésre Ezért, kapcsolatos ellenérzéseket, JerJe«* az is, hogy a velenuniek clíit^rniL,k .

nek vitáját. Majd minden szerkesz- ,mn alkalmanként eléri a 72 ezret van a mainál gyakrabban szükség $zc cl a jó műszereket Magya- egymástól. Ez jo Jelenség, e t t , ,.v.:k

,...aln ,n,.gvitallök Mondhalont, A/ utcán a nyuftatl natív lapok a felelés vezetők akfuAhs nyilat- rázzon tendenciákat. Például na- mogatjuk, hisz Magjai őrs.., go | -v.;.;

^ .^.Tanhtáint; voSntar közül 28-at árusítanak Sajtónk - Hozatalra a sajtóban." ptrenden kell tartam az árakkal, nincs cenzúra. Amit a főszerkesztők

választolt testületelnk, valamint az M m ar^mn.^ a j _ A iusttiság. a las- az. árszínvonal mérsékelt emelése; jőnak látnak, az elhangozhat a mu-Igazságügyi szakemberek ea a jo ^wdan sü%dten van orvossá*, de a hu- vei, az infláció inegtókczésevvl sorokban, megírható az újságoku' ' ;:,

gászok szerint meg nem ulalko/.- ,..kintetben- a nyíltságban, a gyor. c-, nincs Ez vonatkozik kapcsolatos elgondolásokat, s ezek- pap. De az Is fontos kívánalma a

. tak ehhez hasonló nehézségű tora' tárgyszerűségben azokra^ ' akiknek feladatuk, köti- hez részben megértést, részben tá- politikának, hogy kl-ki a maga vlvénytcrvezettel. Mert a majdani saságban, a targyszerusego _ f^éaUk a^ tájékoztatás"de elmu- mosatást kel; szerezni. Meg kell lágnézete, emberi meggyőződése

sajtótörvény nemcsak az újságírók £ küiönböio 5f°umokóÓn?aij!lamS’oíóbon*ii las'zijTü/ ElŐfördul, hogy egyes he- értetni például azt, hogy az árszín- mellett álljon ki határozottabban

kötelességeit és jogait, hanem az«- tükröiádö probiémók miként b.ioiroioijók más szervek mesterségesen, vonal-emelkedés alapvető okai. MEGYERI K.; Az újságírás minkét is védi akik a sajtót tájékoz- o ddni4wk.it > t érdekejk által vezérelve cl- meghatározó tényezői a termelés- dlg is a közéleti küzdőtér egyik

tatiák valanvnt akikről az újság- LAKATOS E.: A mi partunk tor- /árkóinak 5Z informálás elől. Hol- ben, a gazdálkodásban gyökerez- harcmezeje volt éi maradt. A sajrikkf.k rádió és tévériportok szól- ténelmi tapasztalata, hogy a törne" oU tudjók> hogy ez ellentétes tör- nek. Nem feledkezhetünk meg ar- tó embcre anélkül nem tud meg. ■:

cikkek, rádió-c [ • gck támogatását, cselekvő együtt- vAnyeinkkel a párt politikájával ról, hogy gazdasági gondjaink meg- mo2du’.nl, hogy valakinek az érnakműködését őszinteséggel, a nyíltan , ‘ kor^ány elhatározásaival oldásának kulcsa a termelés. De dekejt ne védje, Illetve ne sértse.

népszabadsaOí Tójékoiioiáu »*ndue- megfogalmazott gondok és lehető- * , Mélda hogy a Tájékozta- az okokat keresve semmiképp sem például akkor is érdeksérelem tor. l!r.MM4ÍÍ‘°á0\^b.il0p4,S»á°aand4n°í>! ° séncl1 ludalositásával nyerhetjük 4s[ Hlvatai elnökeként, a hivatni szabad a dohtozök tömegeire hun- tóniki bai mondjuk, őt dicséri a

íui.tojiuiui hoa,omoa,oi loimoiaair, a. el. Ezért tájekoztatáspulIliká:iklink tekintélyével keltett fellépnem, tant a felelősseget a lassúbb e ő- Jajló es nem engem. Szükség van

mmd míg,óba imoi n,.r o lojió, o ,od,s, ;1iapclve minden cól valóra váltá- ,k cBvik megyében elhalá. rehaladásert, hiszen ebben a kuiso tc;l£, az újságírói bátorságra és az oonll* Bfioaiáa^«iöMUi<,uuni*itb,n tbí" s«ra annyian sorakoznak fel. ahány ‘rozlíik, hogy egy megtörténi eset- tényezőkön túl Irányítási fogyató. <ui, elválaszthatatlan elviségre. .'C>Í#V-. ■’

fíi.H., ho«, IO.OI, I.< milliárd p.idínr embert sikerül mc®"J”|níij‘sfí röl nem engednek frnl. Köteleztük hossálok Is k“r^2j~nr nipszaoaosao-. td.ioddimombon, •>

bon JeltnUk meg o nopilopok, hetilapok, (jgynek, CZ nem CgySZCri feladat. . táiékOZtatásrO, mert közér- JékQZlátáS. Uk.m -DlflZgatja—iL—Ula- .g.pdnrenduei höiulmenyei koiott, lojöt

'.„oiidi.i, lááb-o láté.i . .00 mind.TM Nincs statikus egység, még a nem- d kű u,VOkben nincs Joguk megta. got, de fékezheti vagy.gyorsultál- h.bo.nt, a,.ng,i«g.ii,t lo.iáio ii, jii."»H egység sem az, a nemzeti vgy- Kníáclót' En úgy vé. |a^z chirvhalai ást. Oyorsithatje.

pártnapokon, küidnbóiá ankétokon, hogy S(\g js ntozfiá.sban van. Az a köte- hoev a nagyobb nyíltság felé há IhclTeálT mindannak, nmitlore- u#„0i, höituk o »o|tá - dektoroii tetodovoltaképpen mit írhat m*fl o» uRág. 5 i^^tt^günk, hogy SOhü ne téVCSZ- 1 * , k mindt n tekintetben visz, fékezheti, ha mindig a valóság a, (i|«ntmondáiok krltiku* íeltaráio. o

szS'szóm elől a^dwtésaknél azo- h"

TOt1 %á,uhk - a Je- n«l«v Jelenséget, mutatja fel ha ^ ,1.^, » «!

T

akatOS E ■ Nincsenek horlfi' W^r^pSÍéTlW " .. ................. “

tok, tílahnl listák a tájékoztatás- .MEGYERI K: A sajtó közvetítő magyar kormányszóvivő’ ‘housú AlrtpörtöRfa.^ névben éa LAKAXOS E.: Az egypártreitdban Az újságíró elkötelezetten, fe* szerepe nyilvánvaló, De korlátú- , „vzcU személyiségei voltak a vl- feldcrithetetlen történeti szertörténcUnlteny Magyarorszálclósséggcl bármiről irhát. Ezt tűk- nok.e lehetőségei? Nem. Éppúgy ín”k í „st ls van a kor- b4r.“ *«>• gon. A part a népnek felelős a porózi a magyar sajtó. A rádió, 11 nem korlátlanok, mint a politikai lágsajtonnk. most 1 nípszaososag: a, .imoodoiiow.i.oia: bukó alakításáért, tgy alnpköveteltv és a lapok pontosan, hűen és vezetés lehetőségei. Valamely Jo- nmnynnk szosisoje. a Tájékozta 0 ,u« »in íi “,"?S,|l,alf"'l{“LV. meny. hogy önkritikusan kell

gyorsan tájékoztatnak minden lé- g05 óhaj egy-ogy szakmában, a bér- tűsz Hivatal elnöke. Bánj asz elv- „oodjomős lobb m,gS„ vizsgálnunk saját tovekenysegünnyeges kérdésről, olykor megelőz- erneiés, egy-ogy réteg szociális társ, aki államtitkár. Gyakoioljo t.|4|f kot. Azt hiszem, erre a XIII. kongve a világ valamennyi hírügynök- helyzetének javítása például nem ls szóvlvÓl funkciójút sok esetben, haver J • Közélet eleven viták resszus is bizonyíték, hisz ott enségét. Az más kérdés, h gy mít ht*- atlól függ. hogy akarják, vagy nem (,c lal6n több alkalommal kellene ,.kül aincs' minl ahogy élő nyíl- tűk az önkritikának rendkívül

lyczünk előtérbe. Soha nem rejtőt- akarják. Semmiképpen. Tudomásul szcrcpejnie belpolitikai kérdések vánossán sincs Hiszen a közmog- mélységét és őszinteséget, Kijöt

lük véka alá, hogy pártunk a meg. kcU vennünk, hogy minden Ilyen 1|mertctésc ,or4n egyezés sohasem teljes, mindig csak gyengank mély feltárását tapaszgyÓzés egyik legfontosabb eszközé- jdlcgu intézkedés feltételét ke- Visszatérve az az alapkérdésekre terjedhet ki. láthattuk. De van itt egy rtndki. nek tekinti n sajtót, de nem me- Jmótiy munkával kell megteremte- n,• nu^ keí ál npíta- E/eken^belül pedig tág terük van vül lényeges kérdés, a párt és a

chanikus eszköznek. Felfogásunk nic a ma^yar társadalomnak. A* al^két^hez. .a ^é^Sréscknck, ós ezek nyíl- sajtó viszonya. A sajtó nem vdUal...szerűn" a tÖmcgtájókcztötásna.. ország he|yzelét nem wiwi U6> natív 'Heveimet fordít vános megvitatása közérdek. A hatja azt, amit a pártnak kell. A

nemcsak közvetítenie kell a poll- ébeázolni. ahogyan látni szeret- '^“^“'a'a.n4k"kaazylalé5i határozata sajtó mhit a közvélemény íormá. pártnak és sajat szövetségi rendtWsa szándékait, hanem a maga sa- nénk, úgy kell láttatni, amilyen a IM0-a$ n-i tóli tórokidk a vélemények tnz. szerének keU bizonyítania, hogy

Jálos lehetőségeivel álve, részt Is valóságban, és ennek megfelelő ko fflvatal ls keresi azo- itihangolására, de ha íz tóUágo- hnmagához hűen, saját hibáihoz és

kell vennie a politika íormálásá- vctkcztotéíeket, döntéseket lehel ?Í.J a módszerelcet amelyek révén san egyöntetű, nem tükrözi a vn- gyengéihez nyíltan cs kovetkezetcban és megvalósításában. ho7n| A sajtónak is ez a pozíció- “ “abbá hlt(.lessebbé és ár- lóságot. Tény, hogy vitakulláránk sen viszonyul Es ez egyben azt Is

£ •BAYElt J.: A sajtó mint a köz- j., n0 pedig ez Igaz — én hiszem, nyaiu“bbá teheti 0 sajtó, így a köz- fejlesztésében még van tennivalónk, Jelenti, hogy következetesen és

vélemény formálója cs tükre, a po. jay Van —, akkor nagyon vblcmeny tnformálás.'t Itendsze- elvi viták Iwlyoll gyakran csak ki- incgalapnz<.ttarv kelt bírálnia azolltikai rendszer lényeges eleme a ... v.,ik karol fel a saj- rések a kormány üléseiről illetve az cslnycs zsörtülódés.u-l vagy szemé- k.u a ing-, atekesságokni, amelyek

f s 1 Ssfaria^fsgfcgs ass^isa^--rjj.