Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1988-09-08
p ~ I * - 5 ~ i m Kisipar A kerületi kisiparosok termelési értékének alakulására a KSH adatalbél követkestethetunk. Esek szerint a ksipar bruttó termelési értéke Budapesten 1986-ban 16 2 1987-ben 21,2 milliárd Ft volt. Ezen bellii a fogyasztási szolgáltatások részaránya 1986-ban 41,3, 1987-ben 42,3 *. A fővárosban a lakossági szolgáltatásoknak 1986-ban 51,8, 1987-ben 56,1 Wt kisiparosok végezték. A kisipar brutté termelési értékének jelentős növekedése jérészt létszámnövek^ désből (közúti szállítók) és az árszínvonal növekedéséből ered. A közúti szállítást figyelmen kívül hagyva a kerületi kisparosok szára 1986. és 1987.között nem változott. Kedvezőnek mondható azonban a belső összetétel alakú lása mert növekedett a főfoglalkozású kisiparosok aránya. A létszámalakulást ágazatonként vizsgálva a következő képet kapjuk. Az ipar területén változás nincs, az építőipar csökkent, növekedett a közúti szállításban és a szolgáltatás - bán dolgozóké. Ennek ellenére szinte mindenki panaszkodik, amikor a szolgáltatások kerülnek szóba. A szolgáltatók és a fogyasztók egyaránt kiszolgáltatotton érzik magukat. A fogyasztók azért, mert növekvő árak mellett a szolgáltatásé színvonala sok területen inkább romlott, mint javult volna, a szolgáltatók azért, mert alacsony a jövedelmezőségük, gyenge a háttéripar és egyenlőtlenek a versenyfeltételek. A jövedelmezőség romlásában, a fizetőképes kereslet csökkenése mellett nagy szerepet játszik a kisipari tevékenységgel kapcsolatos költségek és terhek rohamos növekedése. Ez megköveteli a költségarányos árak bevezetését, olyan árak alkalmazását, amelyek a „Kgnövekedett terheket kitermelik. Az állami, elvonások növelése tehát áremelési szándékot ébreszt. Az árak emelkedésének viszont a kereslet szab korlátokat. Ha visszaesik a kereslet, kihasználatlanul maradnak a kapacitások, romlik a jövedelmezőség. Ezért a szolgáltató korlátozva tényleges szolgáltató tevékenységét, visszaadja ipar jogosítványát és nem hivatásos szolgáltatóvá, azaz kontárrá válik. A költségek és terhek erősödéséért tehát végülis a fogyasztó fizet, vagy az áremelkedéseken, vagy az ellátási feszültségek fokozódásán keresztül. Az eredmény infláció vagy hiány és újabb infláció. A hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik a szolgáltató tevékenység megfelelő háttérellátásának biz ősi tása. | ____________ __ i. .. :..........__________________________________________________________________________________________________________________
