Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1985-09-24
r ... n : lesen a vállalati nyereség fokozását célozza. A bérfejlesztések megvalósításánál két fő tendencia tapasztalható a kerület gazdálkodó egységeinél? 1/ az egyéni teljesitmények növelésének fokozottabb ösztönzése, 2/ az alapbérek jelentős emelése. 1/ A közvetlenül mérhető egyéni teljesítmény ösztönzésére a vállalatok a bérfejlesztési lehetőség 30-50 %-át fordították, a fennmaradó részt célfeladatok premizálására éd az alapbérek emelésére használták. A kvalifikáltabb dolgozók anyagi megbecsulesenek fokozása sem ritka jelenség: ilyen belső preferenciát alkalmazott pl. a BKG, a MALÉV• 2/ A vállalatok, szövetkezetek kisebb része alkalmazta az alapbérek jelentős emelését. Ez a törekvés elsősorban az alacsony bérszínvonalú gazdálkodó egysegeire jellemző. Pl. Lőrinci Szövő KÉSZ, Minőségi Ruházati Háziipari Szövetkezet. Ugyanez az elv érvényesült a Lőrinci Hengerműnél is, ahol a korábban kialakított alapbér-mozgóbér arány fenntartása mellett az alapberek emelésére törekedtek. Természetesen ezeknél a gazdálkodó egységeknél is jelen van a feladatorientált premizálás különböző formája. Érdekes képet métát a keresetszint szabályozást alkalmazó vállalatoknál a kereseti adó - bérköltség hányados alakulása. Az előzetes irányelveknek megfelelően ez az érték 10-20 % között mozog a vállalati keresetek szinvonalátol függően. ! j________i__________ h . __ ______- . — -- -w ... ... — A -_______________ _______ - - - — - -- .... --■■■ ■ t — - - ■
