Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1981-05-26
1 : >,l ' 'y ■ A Kisiparosok Országos Szervezete /KIOSZ/ a kisiparosok tár. sadalmi és érdekképviseleti szerve, amely az ország kisiparosságát a demokratikus centralizmus elve alapján felépitett egységes szervezetbe tömöriti. A szervezet alapszérvezetekből, középszervezetekből és az Országos Központból épül fel. A KIOSZ XVIII-XIX. kerü - leti alapszervezet a Budapesti Titkárság irányítása alatt áll* A szervezet feladata,hogy a kisipar céljával összhangban képviselje a kisiparosság érdekeit, szervezze politikai, társadalmi és gazdaság-politikai célkitűzések megvalósitására. 1./ A kisipari tevékenység szabályozásának fejlődése. Szervezetünk elmúlt 6 évi munkáját az MSZMP XI. kongresszusának határozatai, az V. ötéves terv célkitűzései, valamint a KIOSZ VII. Országos Küldöttgyűlésének döntései határozták meg. A politikai döntések és az 1980.-ban lezárult V. ötéves terv a kisipar elé fő célként a lakossági szolgáltatások fejlesztését tűzte. A tervek a kisipar lakossági szolgáltató tevékenységének 15-20 %-os fejlődésével számoltak. A célkitűzések megvalósítását nehezítette, hogy a kisipari létszám már évek óta C' csökkent, A csökkenési folyamatban jelentős szerepet játszott:- az elavult gazdasági szabályozás,- a túlzott bevételi szemlélet, valamint az a közhangulat, amely többnyire igazságtalanul és általánosítva marasztalta el a kisiparosokat, különösen az árutermelőket. A kisiparra vonatkozó határozatok kedvező feltételeket teremtettek az élet és munkakörülmények javításához, a kisipari létszám növeléséhez. Az elavult gazdasági szabályzók közül elsőként a jövedelem-adó rendelet korszerüsitesére került sor. Az uj rendelkezés érdekeltséget teremtett a lakossági^munkák végzéséhez, biztosította a termelési költségek kedvezőbb elszámolását, egyszerűsítette az adminisztrációt. Az adó mellett igen jelentős volt az árak és bérek kérdése.__ Az uj kisipari bérrendelet 1977. április 1.-én jelent meg és jelentősen növelte a kisiparosok bértételeit. A gazdasági szabályzók módosítását követte a kisipari tevékenység jogi szaf~' bályozásának változása is. 1977.-ben uj kisipari törvény jelent meg. A rendelet a kisipar célját az állampolgárok részére végzett javitó,karbantartó és egyéb szolgáltató tevékenységben jelölte meg. Meghatározta a szolgáltatás fogalmát, kibővítette a segitő családtagok körét, megszüntette a kisiparosok működési területére vonatkozó korlátozásokat. Az uj ipartörvény azonban számos pozitívuma mellett több vonatkozásban már megjelenésekor korszerűtlen volt. Problémát okozott az is,hogy a kisipari árképzés elve és gyakorlata továbbra is érvényben maradt. A gondokat elmélyítette a fogyasztói árak és a rezsiköltségek időközi növekedése. Olyan helyzet alakult ki, melyben az árak már nem voltak összhangban a költségekkel, az irányárak egy része és az irányrezsikulcsok elavultak,fokozódott az árbizonytalanság. ! —--------------------------------2-----------------------------------------------.■% i____— ■ ■ - ....— —- - ‘ - - - - - -- m— - ..... ... - - — * ———--■ ,,111