Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.23.a/8)

1981-05-26

1 : >,l ' 'y ■ A Kisiparosok Országos Szervezete /KIOSZ/ a kisiparosok tár­­. sadalmi és érdekképviseleti szerve, amely az ország kisiparosságát a demokratikus centralizmus elve alapján felépitett egységes szer­vezetbe tömöriti. A szervezet alapszérvezetekből, középszerveze­tekből és az Országos Központból épül fel. A KIOSZ XVIII-XIX. kerü - leti alapszervezet a Budapesti Titkárság irányítása alatt áll* A szervezet feladata,hogy a kisipar céljával összhangban képviselje a kisiparosság érdekeit, szervezze politikai, társadalmi és gazda­ság-politikai célkitűzések megvalósitására. 1./ A kisipari tevékenység szabályozásának fejlődése. Szervezetünk elmúlt 6 évi munkáját az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatai, az V. ötéves terv célkitűzései, valamint a KIOSZ VII. Országos Küldöttgyűlésének döntései határozták meg. A politikai döntések és az 1980.-ban lezárult V. ötéves terv a kisipar elé fő célként a lakossági szolgáltatások fejlesz­tését tűzte. A tervek a kisipar lakossági szolgáltató tevékeny­ségének 15-20 %-os fejlődésével számoltak. A célkitűzések meg­valósítását nehezítette, hogy a kisipari létszám már évek óta C' csökkent, A csökkenési folyamatban jelentős szerepet játszott:- az elavult gazdasági szabályozás,- a túlzott bevételi szemlélet, valamint az a közhangulat, amely többnyire igazságtalanul és általánosítva marasztalta el a kisiparosokat, különösen az árutermelőket. A kisiparra vonatkozó határozatok kedvező feltételeket terem­tettek az élet és munkakörülmények javításához, a kisipari lét­szám növeléséhez. Az elavult gazdasági szabályzók közül elsőként a jövedelem-adó rendelet korszerüsitesére került sor. Az uj rendelkezés érdekeltséget teremtett a lakossági^munkák végzéséhez, biztosította a termelési költségek kedvezőbb el­számolását, egyszerűsítette az adminisztrációt. Az adó mellett igen jelentős volt az árak és bérek kérdése.__ Az uj kisipari bérrendelet 1977. április 1.-én jelent meg és jelentősen növelte a kisiparosok bértételeit. A gazdasági sza­bályzók módosítását követte a kisipari tevékenység jogi sza­­f~' bályozásának változása is. 1977.-ben uj kisipari törvény jelent meg. A rendelet a kisipar célját az állampolgárok részére vég­zett javitó,karbantartó és egyéb szolgáltató tevékenységben jelölte meg. Meghatározta a szolgáltatás fogalmát, kibővítette a segitő családtagok körét, megszüntette a kisiparosok működési területére vonatkozó korlátozásokat. Az uj ipartörvény azonban számos pozitívuma mellett több vonatkozásban már megjelenésekor korszerűtlen volt. Problémát okozott az is,hogy a kisipari árképzés elve és gya­korlata továbbra is érvényben maradt. A gondokat elmélyítette a fogyasztói árak és a rezsiköltségek időközi növekedése. Olyan helyzet alakult ki, melyben az árak már nem voltak össz­hangban a költségekkel, az irányárak egy része és az irány­rezsikulcsok elavultak,fokozódott az árbizonytalanság. ! —--------------------------------2-----------------------------------------------­.■% i____— ■ ■ - ....— —- - ‘ - - - - - -- m— - ..... ... - - — * ———--­■ ,,111

Next

/
Thumbnails
Contents