Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.23.a/8)
1978-01-30
r n 3 •• Tartalmilag arra töreksze el:, hogy inég a leglazább időbér + prémiumoa rendszer knél is a feladatok mindig összhangban legyenek a gyári célkitűzésekkel, és azok végrehajtására jól ösztönözzenek, i ' ■ i -| Textiles üzemek • I —.....................................— A munka normázásának és a műszaki normák alkalmazásának^ textiliparban köztudottan jelentős és tartós hagyományai vannak. Éppen ezért első megközelitésben meglepő, hogy az összes teljesitménvbérben dolgozók aránya a vizsgált hármas csoportosításon belül a textiles üzemekben a legalacsonyabbf és alacsony a norma alapján elszámolt munkakörük aránya is. n K Ugyanakkor eltérően a másik két csoportba sorolt egységektől a textiles üzemeknél a rendelet megjelenését követően jelentős ! < számszerű előrelépés mutatkozik a teljesítménybéres munkakörök szélesítésében. 1975-77 viszonylatában, - két év alatt - a teljesitményes bérformában dolgozók aránya a vizsgált _ textiles üzemek átlagában 12 %-kal emelkedett. Ezen belül a Kistextben 17,3 %, a Vattában 11 %, a Csipkében 4,2 %, a Fonóban 2,5 % a növekedés. A vasipari üzemekkel és szövetkezetekkel összehasonlítva számszerűen kedvezőtlenebb kép mögött tartalmilag a Textiles j üzemek bérezési rendszere minősíthető a legfejlettebbnek. 2. sz. táblázatból látható, hogy a Vattában-, Csipkében és Fonóban jelentős arányt képviselnek a norma alapján elsz..molt munkakörök és az alkalmazott iparági vagy vállalati müszaki illetve időméréses normák ,,a munka normázásának" követelményeit lényegében kielégítik. ■á normák karbantartása, - a teljesitraényszázalékok alakulása által is bizonyítottan - mindegyik gyárban folyamatosan biztosított. A Kispesti Textilgyárban a normázott munkakörök másik három gyárhoz viszonyított alacsony arányátyaz magyarázza, hogy a kikészítő gyárrészlegben a legutóbbi időig _ normázott munkakörök nem voltak, vállalati illetve iparági szinten sem. Kistext fonoda-szövöde viszonylatában a normázott munkakörök aránya 35 T>-os. Nem kértünk be számszerű adatokat, de ismereteink szerint a IV. ötéves terv fejlesztéseit megelő időszakban a textiles üzemekben, közelebbről a fonó és szövő gyárakban- a normazott munkakörök aránya 50 % körül mozgott. A fejlesztések és beruházások éppen ezekben a munkakörökben 'éloztak meg és eredményeztek jelentős létszám kiváltást. Kevéssé érintették a végrehajtott fejlesztések kiszolgáló-, anyagmozgató-, karbantartó munkaköröket, és igy a normázott munkakörök aranyának csökkenése éppen a fejlődés egyik velejárója volt. iI t'v y ■ i.— .....—.... . —•—■ - ——— ...1 ........ ..11 . i i ** ■____________________________________~ » - — — -— - — - — —— - t. — -- 1 —- - ~ i------------------------
