Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1989-02-02
r n-10 - .*: ez a 5ó. Ebben talán az is kifejezésre jut, hogy nem látja pontosan, hogy mi történhet, hová mehet az érettségi után. Azt világosan látja majdnem mindenki, hogy iskolája végeztével felső fokon kik, hányán tanulhatnak tovább. Szinte valamennyi fiatal két kategóriába tudja elhelyezni magát. Talán felvesznek az egyetemre, nem vesznek, nem is jelentkezem. A két kategóriából a tovább nem tanulók aránya igen magas. Ezen belül a továbbtanulásra nem kepe' sek nagy százaléka beletörődik képességeibe, de még mindig fennáll a "hova tovább" kérdése. Ez sok bizonytalansági érzést táplál, illetve erősít. A kis százalék, akit nem vettek fel, de szerintük képességeik ehhez megvannak, a legelégedetlenebb rész. Ezek a hangadók, nagy részük dolgozni sem megy, vár a következő évre, ők a kesergők, de okos, értelmes fiatalok. Nekik van önálló véleményük, ők a "politizáló" réteget mennyiségileg is erősítik. Nagyon sok fiatal igényelné, hogy az iskolában jobban elégítsék ki érdeklődési körét. Elsősorban a tanulmányi munkában, szerteágazóbb tanulmányokat igényelnek. Hadd idézzünk egy 4. gimnáziumi tanuló véleményéből: "Az iskolában én azt látom, hogy bejövök, számonkérés, új anyag, fenyegetés, haza megyek. Meggyőzően sokan igénylik a tanár-diák kapcsolat erősítését. Sőt az igazgató és a diákkapcsolat erősítését is. Ennek ellenére a 15-16 éves fiatalok jól érzik magukat az iskolában. A 18 éveseknél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Elmondásuk szerint rontja közérzetüket a légkör, az elhelyezkedés bizonytalan volta. Az ő körükből kerül ki a legtöbb olyan tanuló, akik kételkednek abban, hogy iskolájuk jól készíti fel őket céljaik elérésére. Bizonyára az az igazság, hogy az ő céljaik változtak meg az eltelt 4 esztendő alatt. A szakközépiskolában sokan elmondták, hogy erősítenék a szakmai tárgyakat, több órában tanítanák. Jobban háttérbe szorítanák a közismereti tárgyakat. Minden iskolatípusban szeretik az igazságos, szigorú tanárt. Ebben benne van az emberség, a rend, a fegyelem iránti vágy is. Egyértelműen ott szeretnek iskolába járni, ahol jó a közösség. Ez pedig véleményük szerint úgy oszlik meg, hogy 15 éves korukban nagyon jó a közösség, 16-ban jo, 17-ben gyenge, 18-ban nagyon rossz az osztályközösség. Hangsúlyozzuk, hogy ez az ő véleményük. A mi véleményünk pedig az, hogy talán nem eléggé differenciáltan alakítjuk a közösségeket. A 15-16 évesekre alkalmas tartalommal, módszerrel akarjuk t 2..---- ---------------------CT”---------
