Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1989-05-11
r n f , - 3 -2./ A vállalatok, a vállalkozások pozíciói Az 1987-1988. fordulóján bevezetett intézkedések azzal a propagandával és magyarázattal kerültek bevezetésre, hogy a jövedelemhármas (államháztartás, vállalkozások, lakosság) reálpozíciói népgazdasági méretekben változatlanok maradnak. Elfogadva - bár sokan ezt is vitatják -, hogy 1988-ban 1907-hez viszonyítva a vállalkozások terhelése nem változott, az ezévi jogszabálymódosítások egyértelműen a terhek növekedését jelzik. Nőtt a nyereségadó mértéke (a különadóval), nőtt a társadalombiztosítási járulék, valamint a keresetek növekedését is adó terheli, ha nem javul látványosan a vállalkozás jövedelmezősége. Tény az is, hogy néhány költség típusú adó is megszűnt, továbbá csökkent a beruházási ÁFA fizetés, de még ezt is figyelembe véve növekedett a vállalkozások adóterhe. A kisvállalkozásokat mindez érzékenyebben érinti: az eddig meglévő különbséget adóterheik "hozzáemelésével" szüntették meg. így a jelenlegi szabályozás adótechnikailag nem ismeri el a saját tőke kockázatát, de a könyvvitel, a nyereség első 3 millió forintjának kedvezőbb adóztatása, valamint a bérezési lehetőség nagyobb szabadságfoka némi előnyt nyújt. Az egyéni vállalkozóknak csekély mozgásteret ad az is, hogy saját maguk dönthetik el az adóztatás formáját. (Vállalkozói és személyi jövedelemadó, vagy csak személyi jövedelemadó.) A változások fő irányát tekintve tehát nem igazolódik vissza a kibontakozási program következő gondolata: "A központi irányítás alakítson ki olyan közgazdasági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra." A probléma több síkon jelentkezik: részben nem képződik tőke a helyi korszerűsítési, szerkezetátalakítási törekvések megvalósításához; részben az elvonások növelése csak a költségvetés hiányának mérséklésére elegendő, hiszen az állami kiadásoknál sem emelkedik a termelő infrastruktúrára szánt összeg, részben pedig a magas infláció elértékteleníti a vállalkozások eszközeit a lassú amortizáció miatt. Ez a folyamat pedig gyors ütemű leépüléshez vezethet! Gazdaságélénkítő hatást a működő tőke bevonása jelenthet, ám az részben a politikai bizalom hiányában, részben a működési mechanizmusunk bürokratikus útvesztőiben, részben a termelő infrastruktúra fejletlensége miatt még mindig | L_________'0 ' ,V/- ■***!%
