Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1985-02-14

* i-memrn^umtm '■ * ! | M- 2 -I A Kongresszusi Irányelvek vitáinak előkészítése, feldolgozása: A nagyobb létszámú pártalapszervezetok pártcsoport értekezleteken feldolgozták az irányelveket, a kisebb létszámú alapszervezetekben a titkár és a vezetőségi tagok egyenként beszélgettek el a párt­­' alapszervezet tagjaival. A pártcsoport értekezleteken, beszélgeté­­^ seken igen élénk véleménycsere alakult > jó volt az aktivitás A korábbi tapasztalatokkal szemben azonban ez nem volt "észrevehető" a taggyűléseken, mert az aktivitás ott is sok, értékes hozzászólásban -nyilvánult meg. A viták tapasztalatait a pártvezetősógek összegezték és ennek alap­ján terjesztették a taggyűlés elé. Kerületünkben január ^-e és január 29-e között 139 alapszervezeti I taggyűlés került mogtartásra. A taggyűléseken megjelent a párttag­ság 85-90 /o-a , a vitában hozzászólt közel kO 'fo. Kevés kivételtől el­tekintve a taggyűlések aktivitása jónak értékelhető. Elmaradt taggyűlése nem volt. A Kongresszusi Irányelvek vitáinak tapasztalatai: A taggyűlések első napirendi pontjához általában meghívták a terület pártonkivüli gazdasági és tömegszervezeti vezetőit, akik a vitákban ■ is részt vettek. A vitaindítókat többségében a párttitkárok tartották, de számos párt­­alapszervezetben a vezetőség vagy az alapszervezet egy tagja vállalta és látta el ezt a feladatot. A pártalapszervezotek többségében az elhangzott vitaindítóban sikerült jól ötvözni az irányelveket a helyi feladatokkal. Előfordult azonban, hogy a vitaindítóban ismertették az irányelveket, felolvasás szerűen. Itt érződött a feldolgozás hiánya, nem sikerült igazán élővé tenni, aktualizálni az irányelveket - összehangolva a felvetésekkel és javas­latokkal - és ez esetenként terjedelmi és tartalmi fogyatékosságai miatt nem vált igazán vitaindítóvá. ; I 65

Next

/
Thumbnails
Contents