Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.23.a/4)
1977-10-27
' j— ■ ■ 1 I i t * i 5/ lenne vizsgálniuk, hogy a két ős három műszakban dolgozók számának növelésével a nagyértékü termelőberendezések jobb kihasználását hogyan lehetne biztosítani, illetve tovább fokozni. A 2,sz. mellékletben mutatjuk be a kerületi üzemek munkaszervezési szakember helyzetét, A táblázat adataiból • megállapítható, hogy néhány vállalat nem alkalmaz saját munkaszervezőt• Ez természetesen egyéni döntés függvénye, mert a képzett saját szervezők mellett a szakmát ismerő, s munkaterületen hosszabb ideje dolgozó műszaki, gazdasági vezetők, szakemberek is ismerik a problémákat os megfelelő "team" kialakításával ugyancsak lehet helyes szervezési döntéseket hozni, illetve határozatokat r\ végrehajtani. Ezon túlmenően gazdálkodó egységeink alkalmaznak külső szervezőt, illetve szervezési intézeteket még abban az esetben is, ha saját szervezőkkel is rendelkeznek. Eredmény, hogy az alkalmazott munkaszervezők száma 1976- ban jelentősen emelkedett /120,6 %-lcal/ és az is ,}olontős, hogy az iskolai végzettséget tekintve a felsőfokú és a középfokú vigzettsegüek száma nagymértékben emelkedett. Ellentétes véleményt kell kialakítani a normátechnolégusok és a teljesítmény kiértékelők /normások/ számának alakulását tekintve. Figyelembe véve a teljeoitménykö^ vetelmény rendszerben dolgozók részarányának kedvező , alakulását, /l.sz. melléi,let/ gyakorlatilag nincs változás a létszámot tekintve ezekben a munkakörökben. Függetlenül attól, hogy lineáris összefüggés nincs a teljesítménykövetelményben dolgozók részaránya és az említett két munkakörben foglalkoztatottak száma között, gazdálkodó egységeinknek erre az ellentmondásra figyelemmel kell lonniök a további fejlődés biztosítása érdekében. A már^végrehajtott üzem és munkaszervezések gazdasági eredményűt összehasonlithatéan bemutatni nem lehet. A szervezések pénzügyi kihatásai, eredményei gazdálkodó egységenként más-más szemléletben kerültök összeállításra. Ennek alapvető oka, hogy nincs egységes mérés mód a ráfordítások alakulásának elemzésére. Még azonos népgazdasági ágazathoz tartozó vállalatok^elemzési módszere sem egységes. A vállalati adatszolgáltatásokból azonban annyit megállapíthattunk, hogy az egyes szervezeti intézkedések ráfordításai 1975-ben és 1976-ban is meghaladták a vállalat által kimutatott eredményeket, azonban itt azt is figyelembe kell venni, hogy ! q ■" ’ / ________ __í p—---------- y X.---»----------------------
