Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.23.a/4)

1977-02-03

• » 1 1 ■ 1 * .. ^ ej -----------.. -ÍMV iu&ü ■*>&&&*%& '"' * '1"n0*'’

| . ' ' ’ 4f;

I |:

! i

~ 5 ~

1 ■. fizetett szabadság és a fizetett távoliét /a melléklet 5

. o" ;fa/ együttesen a 0,8 r/«-os létszámcsökkenés mellett a bázishoz viszonyítva 5,8 %-kal növekedett. Ez az arány éves szinten a 1,-111. negyedévi értékhez viszonyítva még változhat, mert a fizetett szabadság igénybevétele az év egyes időszakaiban változót, Ugyanigy változó a jut alomszabadság mértéke is. A fizetett szabadság százalékos arányát jelentősen növeli a népesedéspolitikai határozat hatása is, ami különösen-a túlnyomórészt ■őket foglalkoztató vállalatoknál tapasztalható.

2,/ A nem fizetett távoliét /a melléklet 9. sz. rovata/ kerületi szinten 4,1%-kal csökkent, ez azonban a kerületi gazdálkodó egységeknél igen nagy szóródást mutat, egyes helyeken növekedés is kimutatható.

Kerületi szinten egy dolgozó átlagosan 0,8 napot volt nem fizetetten távol a munkahelyétől. Az egyes vállalatok között r'~v - az átlagos 0,8 naphoz viszonyítva - a szóródás 0,5 és 1,5

nap között alakult.

5 ,, A betegnapok számnál mutatkozó csökkenés /a melléklet

11. -12. rovata/ kerületi szinten 54 dolgozó 5/4 évi munkaidejének felel meg. Az átlagon belül itt is eléggé nagy szórása' találkozunk, 5,9 és 8 %-os szélső értéket találtunk. Elsősorban a túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemekben nagyobb a bctegszázalék, ami szintén a népesedéspolitikai határozattal van összefüggésben.

4,/ A teljes munkaidő kiesés /a melléklet 15. rovata/ bázishoz viszonyított csökkenése 0,6 %, mig a létszámcsökkenés 0,8 % kerületi szinten.

5:/ A teljes munkaidőalap /a melléklet'14. rovata/ a létszámcsökkenéssel arányosan 0,8%-kal csökkent.

a bevezetőben már utaltunk arra, hogy az I.-III. negyedévi_ada^ fok csupán az éves munkaidő kiesés, megközelítően pontos mérlegelésére alkalmas^kezért erre vonatkozó .számszerű adatainkat az éves adatok ismeretében majd pontosítani kell.

I/p3n lényegesnek tartjuk a táppénzes napok és a nem fizetett távoliét! napok csökkenését.

a fizetett távolléti napok és azon belül a fizetett szabadság esetleges növekedése lényegében sem vállalati, sem népgazdasági szempontból nem kedvezőtlen tendencia, mert arra utal, hogy a termelő egységeknél erősödik a törzsgárda és ez a körülmény a termelékenység és a munka minősége szempontjából kedvezőnek Ítélhető meg.

A kieső munkaidő hatásával a termelékenység, a bérszínvonal és egyéb munkaügyi kérdések összefüggésének figyelembe vételével kell foglalkozni. Eddigi vizsgálódásunk alapján úgy becsüljük, hogy éves szinten a munkaidő kiesés 12 - 14 % között fog mozogni,

■;t 00185, sz.- - --